Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 18. szerda (57. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1454 reklámhordozó papír és 2015től az egyéb műanyag termékek, egyéb vegyipari termékek és az i rodai papír. 2011ben a termékdíjrendszert teljes mértékben újraszabályozta a kormány. 2012. január 1jén lépett hatályba a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény, és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet célja - a hulladéktörvényhe z igazodva - a megelőzés és az újrahasználat ösztönzése. Az új szabályozás, ahogy ismerjük, számos korábbi termékdíj meg nem fizetését lehetővé tevő jogintézményt szüntetett meg, így a mentességet, a kedvezményt, a levonást. A termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hasznosításának rendszerbe történő szervezését száz százalékban állami tulajdonú, állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet vette át. Ezekre a módosításokra azért volt szükség, mert a hulladékok gyűjtése és hasznosítása területén az államot terheli a végső felelősség, mert amennyiben nem sikerül teljesíteni a részben hazai, részben pedig nemzetközi előírásokat és vállalásokat, az állam köteles ezekért helytállni. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha az állam az irányítást bizto sító jogokat és kötelezettségeket átveszi, a szükséges feladatokat és felelősségeket pedig felvállalja. Azaz az állam a teljesítési kötelezettség mellé érdekkörébe vonja az irányítást és az ellenőrzést is. (15.40) A 2010ben meghirdetett kormányzati szakpo litikai célkitűzések alapján alapvető változások történtek a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén, így a környezetvédelmi termékdíj szabályozásában is. Az eredményeket kívánom néhány gondolatban összegezni. Így tehát: a sokszereplős állami f elügyelet nélküli koordinátori rendszer kivezetésre került; a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény alanyi és tárgyi hatályának megváltoztatásával javult az adómorál; a tényleges termékdíjkötelezettek köre mintegy 50 ezer alannyal csökkent; a mentes ségek és indokolatlan kedvezmények megszüntetésre kerültek; az átalány termékdíj rendszere hozzáigazításra került a tényleges kibocsátási szintekhez; az adminisztrációs kötelezettségek csökkentek; a költségvetés jelentős többletbevételre tett szert, 1921 milliárd forintról 4856 milliárd forintra nőtt a termékdíjbevétel 20112013ig, eközben a szektor teljesítménye nem csökkent; végül, de nem utolsósorban a gyártói felelősség érvényesítése sokkal inkább jelentkezik, markánsabban jelenik meg a szabályozásba n. Ugyanakkor a környezetvédelmi termékdíjszabályozás hatálybalépése óta a jogalkalmazói gyakorlatban szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek mutatkoznak további módosítások a rendszer egyszerűbbé tételéhez és az Európai Unió által támasztott hulladék gazdálkodási kötelezettségek eléréséhez szükséges feltételek megteremtéséhez, az előttünk fekvő javaslat is ezt a célt szolgálja. Ahogy államtitkár úr is mondta, jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz, tehát egyrészt definíciópontosításokat fogalma z meg, célja az, hogy az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet feladatainak ellátásához költségvetési támogatást kapjon az erre szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatból, amelynek felhasználásához elengedhetetlen a támogatás elkülönített számlán történő nyilvántartása és kezelése; és a harmadik fontos pont, ahogy államtitkár úr említette, hogy a megnevezésekben, kódszámi besorolásokban lévő ellentmondásokat orvosolja. Azt gondolom, hogy a környezetvédelmi termékdíj bevezetésével elért sikereinket is erősíti a most előttünk álló javaslat, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványt. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Most megadom a szót Heringes Anitának, az MSZP képviselőcsoportja ve zérszónokának. HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Az MSZP már a termékdíjról szóló eredeti, 2011. évi módosítást sem támogatta - amelyik még Illés Zoltán nevéhez fűződött, aki azóta már önöket éppen elégszer kritiz álta , mert annak eredményeképpen egy olyan rossz és a vállalkozások számára túlzott
