Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 16. hétfő (45. szám) - Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
136 A jogorvoslati jog biztosította felfüggesztéssel szemben lehet bírósághoz fordulni, a felfüggesztés az egy tévedés volt, amit Schiffer képviselő úr, frakcióvezető úr kifejtett; természetesen bírósághoz lehet fordulni. Mint ah ogy egyébként minden munkaügyi vitában lehet bírósághoz fordulni, nyilván a munkáltatónak egy ilyen alapvető intézkedésével szemben lehet bírósághoz fordulni. A felfüggesztés egyébként a közszolgálatban például Németországban vagy Ausztriában általános gya korlat, tehát ha valakivel szemben büntetőeljárás indul, akkor ebben a két országban elég szigorú szabályok alapján felfüggesztik a hivatalából a közszolgát. Megjegyzem, hogy a rendőr vagy a katona esetén ma is Magyarországon is ez a szabály, tehát a felfü ggesztés bekövetkezik. A kirendelés most is van, csak a minisztériumok között van kirendelés. A javaslat szerint most már a kormányhivatalok között is lenne kirendelés. (22.10) De a kirendelés létezett eddig is az államigazgatásban, és például, amikor a mi nisztériumok egy területi szervéből rendeltek ki egy másik helyre, akkor tulajdonképpen ugyanez történt, mert két minisztérium között volt kirendelés. Na most, ezt tesszük tisztába azzal, hogy a kormányhivatalok között is lehet kirendelés. A szakhatósági i ntegráció teszi szükségessé a hat hónapos kirendelést. A szakhatóságok ugyanis kormányhivatalokba olvadnak, vagy legalábbis újabb szakhatóságok olvadnak be a kormányhivatalokba, és előfordulhat, hogy a kormányhivatal és a szakhatóság székhelye nem ugyanazo n a településen van. Most is előfordul ilyen eset. A méltatlanságot jelenleg is megállapíthatja a munkáltató. A módosítás tartalmazza, hogy önmagában a büntetőeljárás ténye nem alapozza meg a méltatlanságot. Tehát ez egy nagyon fontos szabály, hogy attól, hogy büntetőeljárás van valaki ellen, és ezt bejelentette a munkáltatójának, ettől még a méltatlanságra nem hivatkozhat a munkáltató, ez alapján gyakorlatilag nem bocsáthatják el vagy nem menthetik föl a köztisztviselőt. Bárándy képviselő úrnak jelzem, hog y az a példa egyáltalán nem volt jó, az ügyvédekre vonatkozó példája, mert az ügyvédekre nem terjed ki a törvény (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen!) , tehát a személyi hatálya a törvénynek nem terjed ki. Azt hallottam, hogy szégyen, hogy az ügyvédekre nem terjed ki. (Derültség a Jobbik soraiban.) Az a helyzet, hogy az ügyvédekre az ügyvédi törvény terjed ki, ami szigorú felfüggesztési szabályt ír elő egyébként, tehát ugyanúgy az ügyvédet is fel kell függeszteni az ügyvédi hivatásának gyakorlásából. Nem emlékszem pontosan a szabályra, de ha jól emlékszem, akkor a szándékos bűncselekmény miatti vádemelés esetén fel kell függeszteni az ügyvédet is. (Dr. Bárándy Gergely: Általános Be.szabály.) A Be.módosításra az úgynevezett szignalizáció miatt van szüksé g, tehát azért, hogy az ügyészség a munkáltatónak jelezze, hogyha büntetőeljárás van folyamatban. Egyébként ennek az a feltétele, hogy előtte a nyomozó hatóság megállapítja, hogy olyan munkakörben vane vagy olyan jogviszonyban vane a terhelt, amely jogvi szonyban a munkáltatónak van kötelezettsége a büntetőeljárás megindítása esetén. Itt többször felmerült a képviselők díjazása. Itt valami alapvető félreértés van, mert a képviselők díjazására az országgyűlési törvény világos szabályokat tartalmaz. Vannak ö sszeférhetetlen tisztségek és összeférhetetlen tevékenységek, sőt azt kell mondjam, hogy most már minden összeférhetetlen, mert azt mondja az országgyűlési törvény, hogy más keresőfoglalkozást nem folytathat a képviselő; és vannak összeférhető tevékenysége k. De erre tartalmaz egy olyan szabályt az országgyűlési törvény, hogy ebben az esetben a tiszteletdíj 70 százalékkal csökken, ha jól emlékszem, tehát magyarul, a képviselői tiszteletdíj 30 százalékát kaphatja csak az a képviselő, aki egyébként más, a képv iselői tisztségével összeférhető tevékenységet végez, tehát például kormánybiztosnak nevezik ki. Tehát egy jelentős tiszteletdíjcsökkenés van a képviselők esetén. Úgyhogy nem egészen értem ezt a kritikát, az országgyűlési törvény ezt világosan meghatározz a.
