Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1331 (18.00) SALLAI R. BE NEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Újfent szeretettel köszöntöm köreinkben Bitay államtitkár urat. Most mondhatjuk azt, hogy „lágyabb ének kell nekünk”, mert nyilvánvalóan az, amivel előzőleg volt alkalmunk találko zni, a szememben az egyik legnagyobb gazemberség, amit a tárca elkövethet egyáltalán. Viszont ez egy olyan konstruktív jogszabálytervezet (Dr. Bitay Márton Örs: Ne dicsérj ennyire, elbízzuk magunkat!) , amelyről minden további nélkül lehet párbeszédet folyt atni. Az erdővagyonnal és az erdőgazdálkodással kapcsolatban jó néhány kérdés és javaslat felmerülhet, amelyekről érdemes szót ejteni már ennek az általános vitájában is. Tudjuk, hogy Magyarország a trianoni békeszerződés után erdeinek 84 százalékát veszít ette el, ennek következtében a korábbi mintegy 2627 százalékos erdősültség jelentősen visszaesett, 11,8 százalékra. Az azóta megvalósult erdőtelepítési intézkedéseknek köszönhetően 2013ra már 20 százalék fölé emelkedett az erdősültség. Az első, amit szer etnék jelezni önnek is, ha megengedi, államtitkár úr, az, amit egy mai vita már egyszer kihozott az ingatlannyilvántartással kapcsolatos jogszabályok kapcsán, mégpedig az, hogy fals ez a szám. Azért fals, mert gyakorlatilag nem lehet az erdőt egybe venni a z olyan telepítésekkel, amikor gyakorlatilag egyazonos genetikai állományú nemes nyárast telepítünk papírgyári célra vagy bármi ilyesmire, mondjuk, egy árterületen, hiszen a jelenlegi művelési ágban nincs megkülönböztetve ez a kettő. Éppen ezért ezt az erd őnövekedést nem tekinthetjük teljesen valós számnak, mert ennek egy jó része egyszerű faültetvény. Szerintem a kormányzatnak is lényegesen jobb lenne, Nagy államtitkár úr is azt mondta, hogy megfontolják és esetleg tárgyalni fognak erről, hogy a faültetvén yt és az erdő művelési ágat megkülönböztessék. Ez nagyonnagyon sokat segítene az ilyen jellegű statisztikáknak. Nyilvánvalóan hazánk hosszú távú célja különböző kormányzati szinteken váltakozóan ugyan, de a még nagyobb erdősültség, a nemzeti erdőtelepítés i program szerint az ország területének 27 százalékán szerencsés lenne megvalósítani, de nyilvánvalóan nem mindegy, hogy egy pár méterszer pár méterre szemenként vetett nemes nyárasról vagy egy biológiai, ökológiai értelemben vett erdőről beszélünk. Mert m íg az egyiknek a véghasznosításos eljárása teljesen praktikus gazdálkodási szempont, addig a biológiai értelemben vett erdőknél nagyjából most már jó néhány területen Magyarországon szinte csak a szálaló gazdálkodást lenne szabad megvalósítani, és az lenne jó, ha a törvény is ebbe az irányba hatna. Általánosan közismert és generációsan a legtöbben tudják azt, hogy a Rockenbauer Pálféle Másfélmillió lépés Magyarországon sorozatban is megismert Madas András neves magyar erdőmérnök volt az, aki ’72ben a VII. erdészeti világkongresszuson meghatározta azt a hármas hasznosítást, amit valamennyi erdőterületen egyidejűleg kell figyelembe venni: ez a gazdasági funkciók, a környezeti és ökológiai funkciók, valamint a társadalmi és rekreációs funkciók. A gond az, hog yha egyegy kormányzási szinten ezeket egymástól eltérő arányban és nem egyenlően vesszük figyelembe. Ezért nagyonnagyon jó lenne, ha a hosszú távú szabályozás azt a célt segítené, hogy az akkori elveknek megfelelően valóban megvalósulhasson mindez. Itt m egint visszatérek az erdőültetvények, illetve erdőtelepítések problematikájára, amelyek félrehúzhatják az ilyen statisztikákat. A Jóisten mentsen meg attól, hogy rám süsse az FM, hogy én magyarméhészellenes vagyok vagy bármi ilyesmi azért, mert az akác s zót kiejtem a számon. Tudjuk, hogy a választási kampányban igenigen sokat hangoztatott dolog volt, hogy meg kell védeni a magyar akácot, és talán hungarikum is lett ez a nem létező faj, hogy „magyar akác”. Viszont némileg kicsit aggasztónak tartom, hogy M agyarország erdősültségi állapotában a legnagyobb arányban, gyakorlatilag már 24,2 százalékkal akácosok vannak jelen. Az államtitkár úrtól külön kérem, miután van róla elképzelésem, hogy mondjuk, a védett területek vagyonkezelési jogával mi lesz, hogy vegy e figyelembe, hogy a korábbi szabályozás és a korábbi jogalkalmazás lehetővé tette, hogy legalább a védett területeken ne ültessenek flóraidegen fafajokat.
