Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1321 81 ezer hektár kert, 93 ezer hektár gyümölcsös, 82 ezer hektár szőlő és 759 ezer hektár a gyep, ez a 759 ezer hektár nem tűnne így elsőre kevésnek. Viszont mégis nagyon kevés , és ennek az az oka, hogy ez az, ami a rendszerváltás óta a leginkább fogyatkozott. 1999ben még 1 millió 147 ezer hektárt tartott nyilván a Statisztikai Hivatal; ha számszakilag megnézünk, az, hogy 400 ezer hektárt esett a gyepterületek aránya, ez valami kétségbeejtően magas arány. Most lenne arra módunk, hogy megállítsuk ezt a folyamatot. Azért fontos ez, nyilván van erről egy véleményem, hogy mennyire gondolja komolyan a Fidesz a saját nemzeti vidékstratégiáját, de az abban megfogalmazott tájgazdálkodás i célok, az, hogy a tájakat arra használjuk, amire leginkább való, amire leginkább alkalmas, ne akarjunk mindenféle 10 aranykorona alatti földeket feltörni és szántó művelési ágba vonni, most lenne meg a lehetőség, hogy az ezzel kapcsolatos szabályozást be leépítsük ebbe a jogszabályjavaslatba, és sajnos, az ezzel kapcsolatos biztosítékok nincsenek benne. Arra szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét, hogy ezekkel a szabályozásokkal lehetne megteremteni az ilyeneknek is a hátterét. A másik rész, amit s zerettem volna szóvá tenni, de itt lehet, hogy cáfolni fog már az első két percben államtitkár úr, egy nagyon picit olyan érzésem volt, minthogyha azon kormányzati ígéretnek, amit még 2010ben tettek, és utána mókás mulasztásokkal nem kezdtek meg, majd egy megyében megkezdtek… - márpedig az osztatlan közösök felszámolására most januárban újra kiálltak, több államtitkár is az FMből, mindenféle nagy indiánesküket letéve, hogy most aztán tényleg nagyon hozzáfognak és nagyon megcsinálják. Rögtön el is kezdték Karcagnál, aminek, gondolom, a karcagi képviselőtársam örül, reméljük, hogy majd más helyekre is odaérnek, viszont egy nagyon picit volt olyan benyomásom, hogy ez annak mintha megágyazna, és akár a kisajátítások rendszerét, akár a művelési ágakat, a hátter ét megteremtené. Arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy jelen pillanatban a megkezdett ilyen jellegű tevékenységek nagyobb kárt csinálnak néhány helyen, mint volt. Ugyanis a kárpótlási rendszerek után, amikor létrejött mondjuk, gyepterületben egyegy 100 hektáros, 120 hektáros osztatlan közös tulajdon, és most elkezdik akár a saját kezdeményezéssel, akár a kedvezményessel, amit két évvel ezelőtt lehetett bejelenteni, a földmérésnek, a kimérésnek a megvalósítását, most az történik, hogy a földmérő r endszereknek a jogszabályi háttér alapján, hogyha azt tapasztalják, hogy az adott területen esetleg eltérő művelési területek vannak, mondjuk, van egy akácos a terület részén vagy kialakult egy földút, akkor felosztják ezeket a tulajdonokat művelési ág sze rint. És az most a hivatkozás erre, hogy a jogszabályi kötelezettségek arra teremtik meg a lehetőséget, hogy az önálló művelési ágú területeket meg kell különböztetni. Most már több olyan konkrét példát tudok mondani államtitkár úrnak, ahol volt egy osztat lan közös, öt igénylő volt, elkezdték a kimérést, és az öt igénylő kimérése után létrejött három új, osztatlan közös. És ebben van olyan osztatlan közös, ahol tessék elképzelni, hogy 3400 négyzetméteren mondjuk, 300 tulajdonos jött létre, úgy, hogy ez úgy nehezíti a földhivatali nyilvántartást, hogy a tulajdonrészeket meg tudják jeleníteni a tulajdoni lapon, viszont aranykoronában már a századszámot sem lehet kiírni, ugyanis olyan nagy mennyiségű. Ez a mostani gyakorlatnak az eleme. Erre Andréka főosztályvezető úrnak már egyszer felhívtam a figyelmét, nem hitte el, én mondtam neki, hogy nézze meg, tehát meg tudom mutatni a tulajdonlapokat, hogy ezek hogyan jöttek létre, és szintén egy olyan lehetősé g, ami erre megteremtené a lehetőséget. Még egy utolsó dolgot szerettem volna kérdezni mint lelkes magyar halfogyasztó, és halászati gazdaságokat sokat járó ember, madarászni nagyon sokat jártam régen a halastavakra, sőt a ’90es évek legelején a katonaság előtt én még halász is voltam, abból a szándékból, hogy hátha majd így a szakszervezet bevisz a mennyországba - a halászokkal járó; tehát az a lényeg, hogy a halászati művelési ágban lévő területek termőföldi megnevezése nem befolyásoljae a területalapú támogatás igénylésének a lehetőségét. Ugyanis nagyon sokáig volt az baj a magyarországi tógazdaságokban, hogy nem juthattak területalapú támogatáshoz semmilyen formában, majd ezt egy változtatással,
