Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1288 Ugyanúgy nagyon érdekes nekem - még meg is említi ön , hogy a birtokmaximumba ne m számít bele. Csak ugye, egyetlenegy pici csúsztatást éreztem itt a felvezetésében, ugyanis azt mondta, hogy a kizárólag állami földekkel gazdálkodók esetében. Közben megnéztem a 2. § a) pontjában, hogy hogyan szól kodifikálva az egész. „A Nemzeti Földala pba tartozó földrészlet hasznosítása során a vagyonkezelői jog jogosultja tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott birtokmaximumba nem kell beleszámítani az állami tulajdonban álló olyan földrészek területnagy ságát, amit a vagyonkezelői jog jogosultja vagyonkezelőként birtokol.” Ebben szó nincs arról, hogy akik kizárólagosan állami földet, ez azt jelenti, hogy minden további nélkül - nem tudom, most hogy fogják hívni Simicska után az új, ilyen érdekeltségükbe tartozó nagybirtokost, legyen Csányi Sándor , ez azt jelenti, hogy mondjuk, 10 ezer hektárt úgy odaadhatnak, hogy bele sem számít neki a birtokmaximumba. Jól értem ezt? Vagy nem tudom, hogy hiányzike itt valami szó, amit ön lát a kodifikált szövegben, én meg nem. Mert ez, amit el tetszett volt mondani, szó szerint nem így van a jogszabálytervezetben, és ez egy kicsit aggaszt, mert ez egy fontos különbség, hogy az önkormányzatok hozzájuthatnak ehhez vagy mondjuk, pont a nemzeti parkok, míg esetleg magánsze mélyeknek is oda lehet adni. Ugyanígy érdeklődéssel hallgattam Győrffy Balázs úr felszólalását. Úgy kezdte, hogy jó néhány tekintetben régen várt szabályozás. Arra kérném Győrffy Balázs képviselő urat is - kétpercesben is el lehet mondani , mondjon már eg y listát, hogy kik várták ezt régen; olyat, akinek nincs köze, mondjuk, a Magoszhoz meg a Nemzeti Agrárkamarához. Ezeken kívül eső részből, akik ilyen Fideszszatellit izék, tehát ezeken kívül mondjon olyan szervezetet, aki ezt várta. Mert itt Magyar Zoltá n képviselőtársam felsorolta, hogy száz szervezet tiltakozik ez ellen. Tudjuk azt, hogy ezek a Facebookon gyűjtenek mindenfélét. Tehát olyanokat látunk sokat, aki ellene van, de ezt a régóta vártat, hogy ki várja ezt régóta, azt nem tudom. Én elfogadom, cs ak mondja meg, hogy akkor kik ezek, akik régóta várják. Ugyanakkor meg furcsa érzésekkel hallgattam a felszólalását. A Mezőgazdasági bizottságban is hallottam már több alkalommal a képviselő urat, hogy gyakorlatilag lelkesedéssel beszél erről a törvényről, ami államosít, meg szövetkezeteket akar csinálni; volt már ilyen párt vagy valami politika már volt ilyen, amikor ezt akarták csinálni, hogy államosítsuk a földet, csináljunk szövetkezeteket, azt fogjuk támogatni. Gyakorlatilag ennek a jogszabálynak a kod ifikált szövegében ilyen rendszerek vannak, hogy hogyan lehet megteremteni az államosítás feltételeit, hogyan segítjük a szövetkezeteket. Ugyanakkor meg tényleg aggály, és nekem semmi gondom nincs ezzel, hogy ez a cél megvan, csak akkor azt mondják meg nek em, hogy miért nincs előttünk a szövetkezeti törvény, mielőtt ezt idehozzák. Ha azt akarják segíteni az állami földekkel, akkor miért nem hozták be a szövetkezeti törvényt előtte, hogy megteremtsék annak a jogszabályi hátterét, akinek oda akarják adni majd ezt a földet. Mert arról viszont nem hallottunk már nem tudom, mióta semmit. Pár évvel ezelőtt úgy tudom, hogy volt egy leegyeztetett szöveg, és arról semmiféle háttér nincs. Azt el szeretném mondani a magam részéről - ugye, az LMPt képviselem itt mégis a vitában , hogy nekem aztán semmi gondom nincs azzal, ha fideszes nyer. Sőt, ha a magyar társadalom szavazói háttere, esetleg nagyobb részben a gazdálkodók fideszesekből tevődnek ki, nekem azzal sincs gondom, ha több fideszes nyer, mint ahány nem fidesze s. Ezzel semmi problémám nincs. Azzal van problémám, ha nem egyenlőek a feltételek, ha nem ugyanazon pályázati rendszerben, nem ugyanazon információk alapján nyerik el; ha nem korrekt a pályázati rendszer; ha valakik olyan jogi személyekkel pályázhatnak, a mi még be sincs jegyezve, míg másoknak pedig formai hiba miatt kidobáljuk a pályázatait. Volt ilyen! Volt alkalmam Lázár miniszter úr jóvoltából nekem is beletekinteni ebbe a Kehijelentésbe, látjuk a konkrét példákat. Nemcsak a kacsás példa szúrt nekem is szemet, hanem ez a 31 jogi személy, aki úgy szerzett földet, hogy nem is volt még bejegyzett jogi személy. Látjuk azt, hogy simán azt mondják, hogy felsőfokú mezőgazdasági végzettségük van pluszpontért, miközben nincs is mezőgazdasági végzettségük. Látjuk azt, hogy olyan állatok jelennek meg a pályázatokban a
