Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - Egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN (MSZP):
1184 megőrzésének esélyei a jogszabályváltozás tükrében. A másik szempont volt a fenntartható fejlődés elvével a társadalmi igazságosság és a fenntartható mezőgazdaság megvalósításának a céljai. A bizottságban zajló vita során két módosító indítványt is tárgyaltunk. Kisebbségi véleményben maradtam a tekintetben, h ogy véleményem szerint ez a jogszabály nem tudja azon célokat szolgálni, amelyeket bizottságunk vizsgált. Ennek a legfontosabb része az volt a bizottsági ülésen, ami ott elhangzott, és a házszabály szerint csak azt lehet képviselni a plenárison is, ez egyé rtelműen az a tendencia, hogy a kárenyhítési támogatásban a százalékos meghatározás és a könnyítések nyilvánvalóan a nagyobb gazdálkodóknak jelentenek érdemi segítséget, és emiatt a módosító indítvány, amit elvetett a bizottság, arra irányult volna, hogy e gy degresszív rendszerrel lehetőség legyen arra, hogy a kisebb gazdálkodóknak - akiket a miniszterelnök úr szerint folyamatosan célcsoportnak nevez meg a kormány - akár már kisebb kár esetén is magasabb összegű támogatáshoz lehessen jutniuk. Ezt követően 3 00 hektárig lehessen a jogszabályban javasolt könnyítést megtenni, és 300 hektár fölött pedig vessük el a kárenyhítési támogatás lehetőségét. Nyilvánvalóan ennek voltak európai uniós szabályozással összefüggő kérdései is, amelyeket ugyan megvizsgáltunk, de ugyanakkor azt szerettük volna, hogy ne a jelenlegi formában menjen át. A másik, hogy a biológiai sokféleség és hazánk természeti örökségének megőrzése érdekében tett törekvés volt a sarkalatos pontja a javaslatnak. Gyakorlatilag az ökológiai célterületek kijelölésével a támogatás olyan pluszjuttatásokhoz juttatja a termelőket, amik nem járnak nekik. A közös agrárpolitikának a szemlélete arról szólt, hogy a kiegészítő 30 százalékos támogatásokat egységes kérelemmel akkor lehessen igénybe venni, hogyha a zö ldítések megvalósulnak 15 hektár fölötti gazdálkodók esetében, ami azt jelenti, hogy esetleg a kedvezőtlenebb adottságú területeket vagy a tájgazdálkodási szempontból kisebb hozamot biztosító területeket, az alföldi részeken, mondjuk, a volt folyómedreket, belvízkockázatos területeket ki lehessen vonni ezáltal a termelésből, és lehessen ezt más, extenzívebb haszonszerzésre használni, nádasként, vadélőhelyként, vadgazdálkodási szempontból, és így tovább. Azzal a szabályozással, amit a kormányzat javasolt, en nek a lehetősége nem teremtődik meg, gyakorlatilag meglévő ökológiai célterületeket akar csatolni, tehát nem kívánja a gazdálkodókat rávenni arra, hogy egy ökologikusabb gondolkodással zöldebb gazdálkodást valósítsanak meg, ami véleményem szerint elfogadha tatlan, de ezzel a véleménnyel kisebbségben maradtam. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretben. Ennek értelmében megadom a szót Harangozó Gábor István képviselő úrn ak. HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, ez a javaslat gyakorlatilag az európai uniós jogszabályváltozást követő technikai javaslatokat tartalmazza alapvetően. Ezért ezeknek a túlnyomó részé vel nincs is túlzottan nagy probléma, ezért elsősorban a javaslatnak nem is erről a részéről kívánok beszélni, hanem inkább arról a részéről, ami nincsen benne ebben a javaslatban. Ugyanis azzal a részével kapcsolatban van a mi frakciónknak komoly kifogása , hogy maga az agrártámogatási rendszer a jogszabályváltozások által megteremtett lehetőségekkel nem él Magyarországon. Az egész agrártámogatási rendszerrel, különösen a területalapú támogatási rendszerrel a legnagyobb probléma az, hogy semmilyen különbség et nem tesz aszerint, hogy egy vállalkozás mennyi embert foglalkoztat. Ennek az egész területalapú támogatási rendszernek annak idején az volt a lényege, hogy biztosítsa a megfelelő jövedelemforrást a vidék számára, hogy minél több
