Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával összefüggésben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1173 Most Gúr Nándor képviselő úrnak adom meg a szót. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt már megállapítottuk, megállapíthatjuk, hogy önök bezárásban jók. Üzemeket, gyárakat tudnak bezárni, bányá kat tudnak bezárni, kórházakat tudnak bezárni, lám, lám, boltokat is tudnak bezárni sikerrel; sikerrel, de hát meglátjuk, milyen hosszú távú sikerrel. De nemcsak bezárásban jók, hanem kizsigerelésben is, abban is remekül üzemelnek. Gondolják csak végig 201 2 munka törvénykönyvét, akkor, amikor, ha már a pótlékoknál tartunk, Becsó képviselőtársam, a pótlékok tekintetében önök megszüntették a délutános pótlékot. Önök 30 százalékra csökkentették az éjszakai pótlékot, megfelezték a vasárnapi pótlékok összegét. M iről beszélnek önök itt most? Nehogy jótékonykodjanak már, nehogy jótéteményként kelljen már megélni azt, hogy vasárnap majd, mondja képviselőtársam, az a százezer ember a kereskedelemben, ha jól emlékszem, 530 ezren dolgoznak, majd vasárnapi pótlékhoz jut hat hozzá, százszázalékos pótlékhoz! De önök elvették ezektől az emberektől a vasárnapi pótlékot annak idején. Most egy töredékének visszaadják - egy töredékének visszaadják , s legyenek boldogok és hozsannázzanak! Hát hol élnek önök?! Miről beszélnek önö k? De nemcsak a pótlékok tekintetében, hanem ha meggondoljuk, a munkahelyek megszüntetése tekintetében is élen járnak. Ez azt hozza magával, kirekesztődnek emberek, illetve egyeseknek többet kell dolgozni. De mikor? Mondjuk, a hétköznapokban, tudja, délutá n, a meghosszabbított műszakokban, tudja, amikor nincs délutános pótlék. Ragyogó! Csodálatos! Csodálatos, csak az emberekért! Kikért? Melyekért? A bérből és fizetésből élő emberekért - mondja Becsó képviselőtársam. Hát jól megcsinálták nekik! Megkapták ren desen azt, amit önöktől érdemeltek - gondolja ön. Nem, nem ezt érdemlik az emberek! Az emberek azt érdemelték volna, hogy tisztességesek legyenek velük szemben. Azt érdemelték volna, hogy pont azokról, akikről ön most beszélt, képviselőtársam, az átlag ala tt keresőkről, a minimélbér környékén keresőkről, hogy ők több bérhez tudjanak hozzájutni - ne kevesebbhez, többhöz. Az önök időszakában a minimálbéres ember, többször elmondtam, most is elismétlem, 2010hez képest ötezer forinttal kevesebb értékű, vásárló erőértékű pénzhez jut hozzá. Tudja, a minimálbérnek az a lényege, hogy annyit ér, amennyi a kézben van, és amit érte vásárolni lehet. Nagyon egyszerű a történet. Egy szó mint száz, ellentmondásosan viselkednek és cselekszenek, Harrach képviselőtársam, Bec só képviselőtársam, Mengyi képviselőtársam, Szatmáry képviselő úr, aki már ide sem jön, tehát sokan, akik ebben a kérdéskörben álláspontokat rögzítenek. Harrach képviselőtársammal majdnem megegyeztünk itt az elmúlt valamelyik este, éjszaka folyamán, hogy i gen, jónak tartja azt, amit mi mondunk, százszázalékos vasárnapi bérpótlék mindenkinek, aki vasárnap dolgozik, mindenkinek. Nem egyeseknek és keveseknek, nem! Mindenkinek! A képviselőtársam azt mondta, hogy rendben, ő ezt el tudja fogadni, ő ezt támogatni is tudja. Hol van az egység? Hol van a kereszténydemokraták és a Fidesz közötti egység az emberek érdekében? Tudja, a bérből és fizetésből élő emberek érdekében. Ebben kellene egységet kötniük, szövetséget kötniük, ebben, ami az emberekről szól, és az embe rekért valósulna meg. Úgy látom, ebben már nem tudnak egységet kötni, ilyenkor már inkább Harrach képviselőtársam se jön el. Szatmáry képviselőtársam meg már azért nem, mert önmagával kell meghasonulnia, amikor szembenéz a korábbi mondásaival és cselekedet eivel. Egy szó mint száz, azt akarom mondani csak, hogy csak azon gondolkodjanak el, csak arról beszéljenek, amit meg is csinálnak. Nem kell a duma a Parlament falai között! Nem a dölyfösségre, az önteltségre, a magamutogatásra vágynak az emberek, hanem ar ra, hogy amit kimondanak, azt megcsinálják. Ha önök a bérből és fizetésből élő embereket kívánják szolgálni - szolgálni, és csak azért mondom még egyszer, hogy szolgálni, nem úgy, mint Czibere államtitkár úr, amikor idejön és az első mondata az, hogy amiko r hatalomba kerültünk; nem hatalomba kerültünk, hanem szolgálni ,
