Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1167 hagyjuk meg az eljárási jogszabályt, akkor a puding próbája a bukta lesz, tehát ezt nagyon könnyű lesz majd lemodellezni, és mondom, visszaélésszerűen l ehet adott esetben ezekben pereskedni, fellebbezni, pontosan látva azt, hogy egyébként az ítélkezési gyakorlat alakítója mennyire nem ért egyet és milyen aggályai vannak magával az eljárási törvénnyel. Tehát ezt a kettőt javasoltam volna igazából, és ennyi ben lehet csatlakozni egyébként a szocialista állásponthoz is, hogy érdemes lenne inkább ezt a vitát a Pp. részletes vitájára elhalasztani azokkal a módosításokkal, azokkal a kiegészítésekkel, amelyeket a Kúria, illetve amelyeket az OBH is javasolt, és min denképpen előtte konzultációt kell lefolytatni, mert jelenleg nagyon úgy néz ki, hogy egy alkalmazhatatlan és egy tényleg alkotmányosan aggályos rendelkezést készülünk elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban. - Közbeszólás a Jobbik so raiból: Úgy van!) ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat. Schiffer András képviselő úrnak adom meg a szót. DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az a helyzet, hogy ha önmagában mint eljárási jogs zabályt nézzük a törvényjavaslatot, az természetesen előremutató és egy korszerű kodifikációs munka, sőt én azt tudom mondani, hogy ami javaslatok megfogalmazódtak az összegző módosítóban, ezek is természetesen támogathatók; viszont pontosan azért nem fogj uk tudni megszavazni ezt a javaslatot, amiért az anyagi és az eljárásjogi szabály ebben az esetben nem szakítható szét. Tehát én természetesen értem államtitkár úrnak azt az aggályát, hogy a kritikák alapvetően az anyagi jogi szabályokat érintik, de akkor, államtitkár úr, amikor van egy speciális eljárásrend, ami pontosan attól speciális, hogy nem általában anyagi jogok érvényesítését célozza, mint általában a Pp., hanem egy konkrét anyagi jognak vagy két konkrét anyagi jognak a sajátos érvényesítését szolg álja, akkor nem tudunk az alapul fekvő anyagi jogi szabály milyenségétől, minőségétől elvonatkoztatni. Ez az eljárásrend a lába valaminek, tehát ezt úgy vizsgálni, hogy a fundamentumtól, tehát az anyagi jogi szabálytól elvonatkoztatunk, nem lehet, és felté telezem, a Kúriának az általam egyébként nem igazán ismert aggályai is valami ilyesmiből eredhetnek. Egyszerűen arról van szó, hogy ha önmagában nézzük, akkor természetesen ez egy korszerű szabály, de ha megnézzük azt, hogy az anyagi jogi szabálynak milye n hiányosságai vannak, akkor rögtön azt látjuk, hogy egy gyorsított szabály ezzel a fordított bizonyítási teherrel - amit Lukács képviselőtársam az imént már említett - nagyon könnyen vezethet ahhoz, hogy igen, közvetve ez a szabály bizony a sajtószabadság nak egy aggályos, aránytalan sérelméhez vezethet. Arról van szó, hogy abban az esetben, amikor mondjuk, egy közérdeklődésre számot tartó eseményen a háttérben ott áll valaki, aki nem közszereplő, nincs meg a hozzájárulása, és a sajtótermék vagy mondjuk, eg y blogger azzal kell hogy kalkuláljon, hogy nagyon rövid idő alatt beleviszik egy olyan perbe, ahol ő gyakorlatilag az esélytelenek nyugalmával vesz részt, akkor beindul egy olyan előzetes cenzúra, ami, azt gondolom, hogy nemkívánatos. De továbbmegyek: mi után bizonytalan a közszereplő fogalma, mi az új Ptk. parlamenti vitája során is tettünk le javaslatot az asztalra, hogy hogyan lenne érdemes cizellálni a közszereplő fogalmát. Bizonytalan ez a fogalom, innentől kezdve megint csak bizonytalan az, hogy az ú jságíró egyébként belemegye egy olyan jogsértésbe, ahol rövid idő alatt gyakorlatilag úgy, hogy képtelen megvédeni az igazát, egy biztos pervesztésnek veti alá magát. És még valami, államtitkár úr: miután ennek a speciális eljárásrendnek a mögöttes szabál ya mégiscsak a polgári perrendtartás, azt gyanítom, hogy például a Kúriának, az OBHnak lehet olyan alkotmányossági aggálya is, hogy túl azon, hogy az anyagi jogi szabályok meglehetősen bizonytalanok, nemcsak hogy egy ilyen gyorsított eljárásrendbe mennek bele a sajtószervek, úgy, hogy gyakorlatilag nincs fegyver a kezükben, hanem ráadásul megvan a lehetőség ideiglenes intézkedésre.
