Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - Egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára:
1160 Schiffer András: De nem ez van leírva!) De hadd mondjam már végig, képviselő úr! Miért kell mindig belebeszélnie? Nem igaz! Én is végighallgattam. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ez már tényleg felháborító, hogy állandóan belebeszél, amikor én beszélek! (Gúr Nándor: Mert más van leírva, min t amiről beszélsz! Ez ennyire egyszerű!) Tehát a lényeg az, hogy olyan képzések is zajlanak és fognak a következő években megvalósulni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol joggal feltételezhetjük, hogy olyan információkat adnak át a hallgatóknak, amelye knek a tudása… (Dr. Schiffer András: Közigazgatási szakon?) Komolyan, elnök úr, legyen szíves segíteni! ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Schiffer frakcióvezető úr, figyelmeztetem a következményekre! A házszabályt nyilván ismeri, és ennek következményei lehetn ek. Kérem szépen (Dr. Bárándy Gergely: Úgy kérj szót legközelebb, hogy tudjunk válaszolni! - L. Simon László: De akkor állandóan mantrázni fog!) , hogy ehhez tartsa magát. Államtitkár úr, tessék, folytassa! L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen. Tehát bizonyos szakokon olyan tudást, információt adhatnak át, illetve olyan információhoz juthatnak a hallgatók, amelyek nyilvánvalóan nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek. A világ számos olyan egyetemét ismerjük, ahol hasonló képzés ek zajlanak. Érthető az, hogy mondjuk, speciális diplomataképző intézményekben akárki nem folytathat tanulmányokat. Az államok védik az ilyen képzéseiket és képzőhelyeiket. Sokkal fontosabb viszont ennél, amit a képviselő asszony mondott a saját módosító i ndítványukkal kapcsolatosan. Erre már válaszoltam a Törvényalkotási bizottság ülésén is, de most hadd térjek ki rá még egyszer, mert érdemes erről beszélni. A képviselő asszonynak és Harangozó Tamás képviselő úrnak volt egy módosító indítványa, amelyet még eredetileg támogatott a Honvédelmi bizottság, azután ezt felülírta a Törvényalkotási bizottság javaslata, és a kormány nevében is úgy nyilatkoztam, hogy mi ezt a változatot támogatjuk. A javaslat lényegében az itt ismertetett értelmezési problémával hozha tó összefüggésbe. A javaslat nem kezelte volna megfelelően a problémakört, nem tette volna egyértelművé a szabályozást, és nem terjedt volna ki a szabályozás minden célzott területére. Az Alaptörvény 46. cikkének (6) bekezdése a rendőrség és a nemzetbizton sági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályok sarkalatos törvényben történő szabályozását írja elő. (Az Ikotity Istvánnal és Sallai R. Benedekkel beszélgető dr. Schiffer Andrásnak:) Ez egyébként Schiffer képviselőtársamnak is válasz, remélem, hogy figyel. (Dr. Schiffer András: Figyelek!) Ha a vonatkozó rendelkezés nyelvtani értelmezéséből indulunk k i, egyértelművé válik, hogy a Harangozó képviselő úr által a vitában vitatott módosítás, illetve amit most a képviselő asszony is elmondott, sem a rendőrség, sem a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, sem a működésére nem vonatkozik. Ahogy nem vonatk ozik a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályára sem, sőt a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokra sem. Amit a képviselő asszonyék tehát kifogásolnak, az itt nem állja meg a helyét. A képviselőtársaim előtt fekvő törv ényjavaslat a felsőoktatásra, azon belül is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakjaira vonatkozik, nem a korábban felsoroltakra. Ha abból az értelmezésből indulnánk ki, amit ön is megfogalmazott és Schiffer képviselő úr is, akkor a rendőrségi törvénynek is sarkalatos törvénynek kellene lennie, ámde egyszerű többséget igényel annak az elfogadása és a módosítása. Az önök jogértelmezése odavezethetne, hogy a rendőrség öltözködési szabályzatát is sarkalatos törvényben kellene rendezni. Már a TAB ülésén is jelezt em, hogy az alkotmánybírósági határozatokból is az következik, ott konkrétan citáltam az alkotmánybírósági döntéseket, hogy csak alapvető szabályok
