Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - A népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
1148 Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt bizottság előadót nem állított, mos t a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Először az írásban jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. HOFFMANN RÓZSA ( KDNP ): Köszönöm szépen szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő T/3410. számú törvényjavaslat az úgynevezett mikrocenzusra, vagyis a nagy népszámlások közötti időszak adatfelvéte lére vonatkozik. Jól tudjuk egyebek mellett a Bibliából, hogy Krisztus születése óta a népesség körében végzett adatfelmérésnek igen nagy jelentősége van. Egyrészt a mindenkori döntéshozóknak, a vezetőknek szolgáltatnak olyan adatokat, amelyek birtokában, amelyek elemzése után megfelelő döntéseket lehet hozni. Így van ez a legújabb korban is, Magyarországon tízévente van nagy népszámlálás. Ez a törvényjavaslat a köztes időben, félidőben felvett, felveendő adatfelvételt szabályozza. Volt ilyen korábban is, d e különösen szükség van erre a felgyorsult időben, amikor bizony éveken keresztül vagy néhány év leforgása alatt nagyon jelentős változások lehetnek a népesség lakásviszonyaiban és mindazokban, amelyekről ez a törvényjavaslat szól. Én magam különösen fonto snak tartom egyebek mellett a nyelvismeretről szóló adatfelvételt. Magyarország még mindig elég rossz helyezést ér el a tekintetben, hogy a magyar lakosság nyelvtudása például milyen. Az egészségi állapotról szóló adatfelvétel is rendkívül fontos, hiszen s okszor hallunk riasztó híreket a tekintetben, hogy mennyire romlik a fiataloknak is, nem csak a felnőtt lakosságnak az egészségi állapota. A 2016os eszmei időpont megállapítása is jelentős ebben a törvényjavaslatban, valamint az, hogy bizonyos adatok csak személyazonosításra alkalmatlan módon vehetők fel, és csak statisztikai, azaz kutatási, tudományos döntéshozatali célokat szolgálhatnak. (20.40) Ez a kettősség, hogy egyrészt a döntéshozóknak szükségük van minél több adatra ahhoz, hogy megfelelő döntéseke t tudjanak hozni, bizonyos mértékig mindig is szemben állt és szemben áll azokkal az egyéni jogokkal, amelyek a magánélet különböző szféráját védik. Világszerte, Európaszerte igen nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a döntéshozatalhoz szükséges adatok ne korlátozzák a személyiségi jogokat. Ezt ez a törvényjavaslat megfelelőképpen kezeli a tekintetben, hogy - mint mondtam - személyazonosításra alkalmatlan módon javasolja felvenni az adatokat, és az adatfelvétel bizonyos körét nem teszi kötelezővé. Mindazon által csak arra lehet és kell buzdítani a népességet, hogy az adatfelvételt segítsék, hiszen ez mindannyiunk érdekét, a közösség érdekeit védi. Az említett ellentmondás miatt ugyanakkor az is szükséges, hogy megfelelő alapossággal és körültekintéssel szabá lyozzák mind a metódust, mind az adatok szűkebb értelmezését, ezért helyeselhető az, hogy a törvény elfogadása után majd kormányrendeletben fogják rögzíteni a részletszabályokat. Nos tehát, erre a törvényjavaslatra mindenképpen szükség van, a Kereszténydem okrata Néppárt ezt támogatja. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Hoffmann Rózsa képviselő asszony. Most megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak, MSZP. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A részletes vitában több ellenzéki párt vagy jóformán minden ellenzéki párt felszólalt, és elég sok mindent