Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1146 ígérték, március közepe van. Nyilván türelemmel vagyunk, csak hogyha már az energiastratégia és az energiafüggetlenség szóba jön, akkor úgy gondoljuk, hogy ezt érdemes megemlíteni. Az energiastratégia kapcsán azt is érdemes megemlíteni és fölkérdezni, hogy hogyan állunk a 2020as célokkal, és hogy miért nem változtattunk akkor az energiastratégián, ami kor legalábbis nem emeltünk be olyan fontos ügyeket, amelyek itt voltak ez előtt a Ház előtt; ahogyan azt Tóth Bertalan is mondta, például a Paks II. beruházást, de ilyen volt a rezsicsökkentés - nem mondjuk, hogy ez nem hatott az energiapiacra , és hogya n és miképpen fog hatni az energiapiacra az állami közszolgáltató. Ha az a cél, hogy ezeket ne tudjuk, és ne tudja az ellenzék, és ne tudja a közvélemény, akkor lehet ezzel az időt húzni, de nyilvánvalóan akkor a későbbiekben fogjuk feltenni ezeket a kérdé seket, de jobb volna, ha ezekre a kérdésekre akár ebben a vitában vagy akár egy direkt erre a kérdéskörre rendezett napirenden meg tudnánk beszélni azokat a gondolatokat, amelyekkel mi is hozzá tudunk ehhez állni esetleg konstruktívan. Enélkül viszont azt lehet látni, lehet, hogy most már primer oldalon az, hogy milyen energiaforrásokra van majd szüksége a kormánynak, ezt a kormány saját hatáskörében eldöntheti, azt értjük, viszont azt, hogy ennek milyen hatása van és a kormány további intézkedéseinek milye n hatásai vannak arra a stratégiára, amiről négy éve nem esett szó ebben a Házban, arról úgy gondoljuk, hogy az pedig elfogadhatatlan. Ebben a tekintetben sodródás van, ad hoc döntések vannak, ígérgetések vannak, és nincsen stratégiai gondolkodás egy olyan fontos ügyben, mint az energia. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Szakács László képviselő úr. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom, s megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak az előterjesztők közül, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy az e lején kellett volna elmondani, de a helyzet úgy hozta, hogy a végén van rá lehetőségem. Azért annak a megismétlését engedjék meg, hogy ennek az előterjesztésnek az a lényege és az az értelme, hogy a 2011ben elfogadott energiastratégia alapvető tapasztalat i számai, amin a stratégia készült, azok gyakorlatilag a 20082009es tényszámokon alapultak. Európában és a világban akkor egy gazdasági válság volt, 2011re is változott a világ, és a világ csak olyan, hogy 2015re is változik. Nyilvánvaló, hogy a 2008a s alapadatokon a 20082009es tényadatokra épített 2011es stratégiának elsősorban a primer energiára vonatkozó számai felülvizsgálatra szorulnak. (20.30) Ezek mindenfajta jogszabályi és normaelőírástól függetlenül hatnak és működnek, és ezeknek a frissen tartása, ezeknek a rugalmasabb átvezetése, úgy gondolom, hogy az országnak és ebből következően valamennyi pártnak az alapvető érdeke. De én úgy gondolom, hogy a képviselőtársaim se vitatják, hiszen én értem azt az ellenzéki magatartást, hogy minden lehets éges előterjesztés alapján valahol kell találni valamilyen kritikára okot adó kormányzati magatartást vagy önök szerint mulasztást. Pusztán az energiával kapcsolatos elmúlt évtized, évtizedek történetére hivatkozva, hiszen Szakács képviselőtársam volt kedv es elsősorban a bánya- vagy a szénvagyonnal kapcsolatos helyzetet felhozni, kérem, engedje meg, hogy felidézzem azt a 1015 évvel ezelőtti állapotot, amikor az önök akkori párttársai, akik egyébként tisztában voltak pontosan a magyar szénbányászat akkori h elyzetével, és tisztában voltak azzal, hogy a magyar kitermelésre alkalmas szénvagyon egy részét át kellene menteni, bizony akkor is nagyon nyakatekert magatartással próbáltak kibújni a saját szakmai meggyőződésük és a frakciófegyelem által okozott hovasza vazási kötelezettség alól. Pontosan tudták, hogy nem jó, amit akkor tesznek, de akkor más volt az akkori - a kilencvenes évek közepére
