Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - Szilágyi György (Jobbik) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Permanens reform a közigazgatásban?” címmel - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
1085 átalakítása és fejlesztése. Azonban a fejlesztési irányokról, azok indokáról és tényleges előrehaladásáról vajmi kevés információ áll a rendelkezésünkre. 2014. október 22. napján került bejelentésre az államreform II., a bürokráciacsökkentés programja, majd ezt követ ően, november 5én alakult meg az Államreform Bizottság, és 2014. november 20án került megküldésre az EU Bizottság számára a 20142020as ciklusra vonatkozó közigazgatási és közszolgáltatásfejlesztési operatív program tervezete, amit vélhetően az említet t programokkal összhangban került összeállításra. 2015 februárjában a sajtóból arról értesülhettünk, hogy az EU Bizottság a közigazgatási és közszolgáltatásfejlesztési operatív program tervezetét nem fogadta el, azzal kapcsolatosan további egyeztetéseket tartott szükségesnek. Ezzel szinte egy időben, 2015. február 16án látott napvilágot egy kormányhatározat, ami a „Közigazgatás- és közszolgáltatásfejlesztési stratégia 20142020” elnevezésű tervdokumentum elfogadását tartalmazza. Kérdezem tisztelt miniszt er urat: mi a különbség a mintegy fél évvel ezelőtt bejelentett, de a nyilvánosság számára soha be nem mutatott államreform II., a bürokráciacsökkentés programja és a nemrégiben elfogadott közigazgatás- és közszolgáltatásfejlesztési stratégia között, ami szintén nem hozzáférhető, tehát ezért nem tudjuk összehasonlítani. Milyen jelentős kifogást emelt az EU Bizottság a közigazgatási és közszolgáltatásfejlesztési operatív program tervezetével szemben, ami miatt annak további egyeztetését kérte? Milyen társa dalmi vita vagy egyeztetés előzte meg a legújabb stratégia összeállítását? Miként került, kerül garantálásra, hogy az uniós források immár ténylegesen a burjánzó bürokrácia felszámolását szolgálják? Hiszen Magyarország még mindig egy bürokratikus akadálypá lya, ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök úr is megállapította még 2010ben, és véleményünk szerint nem sok minden változott azóta. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Most megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. LÁZÁR JÁNOS , a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Igen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget, és hadd kezdjem azzal, hogy nagyra értékelem Szilágyi György képviselőtársamnak azt a törekvését, hogy egy ilyen komoly szakmai kérdésben elmélyül, és ezzel a kérdéssel is támogatja a kormányzat munkáját, hiszen önmagában az, hogy a kérdésről szólhatunk, nagy segítséget jelent, és ezt nagyon is komolyan gondolom. Először is szeretném, ha az Országgyűlés illetékes bizottságai - szinte minden bizottság illetékes - lehetőséget adnának arra, hogy Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az Államreform Bizottság elnöke tájékoztathatná az Államreform Bizottság eddigi munkájáról minden egyes országgyűlési képviselőtársamat, hiszen alapos, igaz, csendes, de nagyon alapos és nagyon eredményes, sőt tanulságos fél esztendő után vagyunk. Tehát a bizottságok számára készen állunk arra, hogy az Államreform Bizottság, amely az Állami Számvevőszéktől a minisztériumokon keresztül, korábbi közigazgatási területeken do lgozókon át jó néhány társadalmi csoportot, szervezetet, szakmai szervezetet integrált a munkájába, a tanulságokról tájékoztassa önöket. Az államreformnak kivételesen a korábbi évekkel szemben nem az a célja, hogy pénzt vegyünk ki az állam működtetéséből, hiszen azzal a helyzettel kell szembesülnünk, hogy az OECDtanulmányok alapján a magyar állam által az állam működtetésére fordított források az Európai Unió átlagával egybeesnek. (16.20) A foglalkoztatás aránya nem, de a költségek, a működtetési költségek hasonló nagyságrendűek. Persze mindenre lehet számot találni, ezért nem találom bölcsnek, ha ebből az irányból közelítünk.
