Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - Megemlékezés a magyar zászló és címer napjáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1046 Benedikta kármelita nővér - az agnoszticizmus hosszú évei után pedig a következő szavakkal fejezte be Teréz Önéletrajzának olvasását: „Ez az igazság”. A magyar kármelita szerzet es, Marcell atya a következő szavakkal kommentálta Edith Stein tapasztalatát Avilai Szent Terézzel kapcsolatban: „Teréz felfedezte a lelkek nehézkedési törvényét, amint kortársa, Kepler a testekét. Teréz írásaiban a nehézkedési törvény áttörését hirdeti, a mikor kivitelezi a lélek felemelkedésének felszabadító jó hírét.” Ez a jó hír, Teréz élettapasztalata itt és most, személy szerint nekünk is szól. Ahogyan ő mondta: zűrzavaros mindennapi létünk olyan, „mint egy rossz éjszaka egy rossz szállodában”. De bels ő világunkban, belső várkastélyunkban megtalálhatjuk a tökéletesség útját a Végtelenre, a Voltaképpenire, a személyes Abszolútumhoz. Köszönöm az Országgyűlés figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Rétvári Bence államtitkár úré a szó. DR. RÉTV ÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, hogy egy Szent Terézidézettel folytassam! Azt hiszem, a parlament minden képviselőjéhez szólhat ez : „Cselekedeteket kell végrehajtani, mindig csak cselekedeteket, hiszen nem arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni.” Azt hiszem, pártállástól és világnézettől függetlenül Avilai Szent Teréznek, ennek az igencsak harcias személyiségnek ez a mondata mindnyájunkhoz szólhat. Ahogy itt elhangzott, egy misztikus szentről van szó, aki igencsak erősen kapott indíttatást a Jóistentől, hogy harcos természetét az egyházon belül is folytassa. Tizennyolc éves volt, amikor tito kban, szülei akarata ellenére hagyta el a családi házat. Nyilván ez számára is rendkívül fájdalmas volt, ahogy ő is elmondta, de a Megtestesülés kolostorba vezetett az útja, és ezt erősebbnek érezte, mint a családi ház visszatartását. Már az elején is bete geskedett nagyon sokat, egyszer már a sírját is elkészítették, de ő magához tért, és a saját kezével szedte le azt a viaszt, megszentelt viaszt, amit ekkor a halottak szemére tettek. Sok más csodajelenség is köthető a nevéhez. Azt mondták, hogy arcából kül önleges fény sugárzott, a templomban imádság közben egy méter magasan lebegett a padló felett is, ezért is mondják, hogy misztikus szent volt. Teljes megtérését ő maga 40 éves korára mondta, akkortól szentelte magát teljes mértékben az egyház szolgálatára. Nagyon sok kolostort alapított a kármelita élet szigorúságában. Egyik kolostoralapítás követte a másikat. Összesen 17 női és 15 férfi kolostor köthető az ő nevéhez, mindezt természetesen sokszor akár csak egy dukáttal a zsebében kezdte el, és amit egyes é pítőmesterek fél évre vállaltak, mégis meggyőzte őket, hogy két hét alatt végezzék el ezeket a munkákat, feladatokat. Azt is elmondhatjuk, hogy nagy diplomáciai érzéke volt, sokszor maga irányította ezeket az építkezéseket. Egy püspök mondta nekem, amikor jelentették róla, hogy engedélyt kért ahhoz, hogy új kolostort alapítson, határozottságára példa, hogy azt mondták, hogy ha Teréz ezt mondta, akkor az a kolostor már meg is van alapítva, nincs szükség püspöki jóváhagyásra. De harciassága akár más rendfőnök ök irányában is volt. Itt is idéznék egy leveléből: „Már régóta esett olyan nehezemre valami, mint kegyelmed sorait olvasni, és soha nem esett olyan jól széttépnem a levelet.” - írta a rendfőnöknek. Tehát kérlelhetetlen volt a céljaiban ötszáz évvel ezelőt t Szent Teréz, ezért is az első tanító, egyháztanító, akit az egyház is elismert. Fontos emellett a magyar kármelitákról is megemlékeznünk, méghozzá Marton Marcell atyáról, aki Marton Boldizsárként született 1887ben, hiszen Szent Terézt már az egész egyhá z szentként tiszteli, de Marton Marcell atyának még csak elindult az idevezető eljárása. Ő maga itt, Budapesten a bölcsészkaron tanult, és a kor divatos ideológiáit követve el is hagyta a vallását, 16 évig nem gyakorolta katolikus hitét, magyarlatingörög szakos gimnáziumi tanárként többek között Zalaegerszegen és máshol is tevékenykedett. A világháború kitörésekor azonban azt vállalta, hogy egy nála fiatalabb kétgyermekes tanár kollégája helyett ő maga megy ki a frontra, és ő maga vállalta