Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 23. kedd (44. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „120 ezer bedőlt hitelszerződés?” címmel - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
215 Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „120 ezer bedőlt hitelszerződés?” címmel ELNÖK : Képviselő úr, képviselő úr (Kikapcsolják Novák Előd mikrofonját.) , a válaszát várom, nem a kommentet. Köszönöm. (Novák Előd: …hogy végre kiálljon ide és válaszoljon.) Tájékoztatom képviselő urat, hogy miniszter úrnak a második soron következő kérdések órájában kell válaszolnia. Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: „120 ezer bedőlt hitelszerződés?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt a válaszadásra Tállai András államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, elfogadjae a válaszadó személyét, vagy miniszter úrtól személyesen kéri a választ. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Elfogadom. ELNÖK : Igen, megadom a szót, képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Számos család, túlzás nélkül: több tí zezer család igen nehéz karácsony elé néz, ahol nagyon ki kell számolni a családfőnek, hogy mi kerül a fa alá, és bizony sok helyütt az ételben és egyéb alapvető szükségletekben is hiányt szenvednek az érintett családtagok. Látható, hogy miközben az úgynev ezett devizahitelesnek nevezett rendezés kapcsán kialakult ez a helyzet, miszerint éveken, sőt volt, akit évtizeden keresztül indokolatlanul foszthatott ki bank vagy pénzintézet, még mindig van 120 ezerre tehető olyan, nem pont szakmailag, de bedőltnek nev ezhető szerződés, amelyek mögött álló tulajdonosokkal, emberekkel lényegében semmit nem tervez a kormányzat, legalábbis cselekvési tervében nem látszik, hogy ezen, egyébként hatalmas létszámúra tehető társadalmi csoporttal kapcsolatban milyen megoldást kín ál, milyen javaslatot kínál. Ugye, 2010es kampányígéretként már elhangzott a magáncsőd intézményének felvetése, ami aztán 2012es ígéret is volt, majd 2014es is. Most eljutottak oda, hogy a KDNP bejelentése szerint már van esély arra, hogy erről legalább vitatkozzon a Ház, de nyilvánvaló módon választ igényelne az, hogy mi tartott négy évig ezen. És az is egyértelmű módon választ igényelne, hogy mi lesz azokkal az emberekkel, akiknek bedőlt a szerződésük, akik adott esetben már elvesztették az otthonukat, akiket még részben véd a kilakoltatási moratórium az első csoportból gondolva, de ott is kérdéses, hogy ezt meddig kívánja fenntartani a kormányzat, és a kilakoltatási moratórium lejárta után milyen sorsot szán azoknak az embereknek - még egyszer mondom: több mint százezer szerződésről és a mögötte álló sokkal több családtagról van szó , akiknek sajnálatos módon semmilyen segítséget nem tudott vagy nem akart eddig nyújtani. Összességében tehát adódik a kérdés: megengedhetőe egy Európa szívében elhelyezke dő országban az, hogy több mint százezer állampolgárról látszólag vagy akármilyen útonmódon lemondjon az aktuálisan regnáló kormányzat? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót T állai András államtitkár úrnak. Parancsoljon! (16.30) TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár :
