Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 16. kedd (41. szám) - Az Országgyűlés téli rendkívüli ülésének megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
7 Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napiren d előtti felszólalásra jelentkezett Schiffer András frakcióvezető úr: „Folytatták?” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az idei választási kampányban az emberek két alapvető kérd ésre vártak választ a választáson győztes párttól: egyrészt hogyan lesz jobb a megélhetés, másrészt hogyan lesz kevesebb korrupció Magyarországon. Ha az első kérdésre keressük a választ, először is szólni kell arról, hogy sokak számára a megélhetés az elmú lt években, az elmúlt tíz évben a kibontakozó devizahitelkrízis miatt nehezült meg. Ehhez képest a Fidesz ebben az évben több menetben is kampányolt azzal, hogy megoldja a devizahitelkrízist. Ennek a vége a devizahitelesek csúnya átrázása volt, miután piac i alapon hajtották végre a forintosítást. A megelőző ciklusban kibontakozott az a terv, hogy az Orbánkormány egy olyan Magyarországot akar, amelyik alapvetően egy összeszerelő ország, képzetlen, alacsony jövedelmű emberek robotolnak jóré szt a multik, illetve néhány hazai oligarcha összeszerelő üzemében. Akinek nem jut ezekben az összeszerelő csarnokokban megélhetést jelentő munkahely, az vagy elhagyja az országot, vagy esetleg megélhetést nem jelentő jövedelemért közmunkásnak megy. Ez a k özmunkaalapú társadalom negatív víziója ma Magyarországon. Nézzük a puszta számokat a kormányzati dicsőségjelentés helyett! Ma az a helyzet, hogy a nettó átlagkereset 153 ezer forint, ami az uniós átlag 83 százaléka. Ha a nettó átlagbéreket hasonlítjuk öss ze 201314ben Magyarországon, akkor azt látjuk, hogy a szabolcsi bérek a budapesti bérek 55 százalékát teszik ki. A munkahelyteremtés a következőképpen alakult a megelőző négy évben. Az 5 főnél több főt foglalkoztató cégek esetén a versenyszférában összes en 46 ezerrel több álláshely volt 2014ben, mint 2010ben. 2013ról 2014re a nyílt munkaerőpiacon az 5 főnél többet foglalkoztató cégek szektorában 0,1 százalékos növekedés volt. Ez is jórészt annak volt köszönhető, hogy a választások előtt az uniós forrá sok nagy részét kiszórták. A munkaerőfelmérés szerint 2010 óta éves szinten 157 ezres foglalkoztatásbővülés történt Magyarországon, ennek kétharmada a közmunka és a külföldi munkavállalás. Tehát a dicsőségjelentésben benne van az a szomorú tény, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, Magyarország egy unokák nélküli ország lesz. És a legvészjóslóbb adat, hogy a közmunkából kikerülők aránya 201112ben 7,4 százalék volt egyébként a kormányzati statisztika szerint, a különböző becslések 5 és 8 százalék közöttire, tehát minimálisra teszik azok arányát, akik a közfoglalkoztatásból vissza tudnak kerülni az elsődleges munkaerőpiacra. Magyarországon a teljes népesség 33 százalékát, 3,3 millió embert érint a jövedelmi szegénység. Ez azt jelenti, hogy a szegény ség növekedése ma már dolgozói szegénységet jelent. Azt jelenti, hogy egy olyan országban, ahol a nemzetgazdaság nagyon alacsony színvonalon termel magas hozzáadott értékkel, ott a jövedelmi szint nem tud növekedni. A másik terve a kormányzatnak pedig arró l szól, ezt meghirdette Orbán Viktor 2013 nyarán, hogy állami piacrablással, állami eszközökkel kijelölik ennek a rendszernek a nyerteseit, kijelölik az új oligarchákat. Világosan lássuk, hogy akkor, amikor korrupcióról beszélünk, nem pusztán a Btk.ban sz abályozott büntetőjogi kategóriára gondolunk. Arra gondolunk, hogy a gazdag kevesek, az oligarchák foglyul tudnak ejteni egy országot. Ez folyik ma Magyarországon, ezt láttuk a tegnap elfogadott legújabb trafiktörvény esetében is. Az LMP több javaslatot le tett az asztalra ebben az évben is, hogy hogyan lehetne visszametszeni a korrupciót, hogyan lehetne a magyar államot kiszabadítani az oligarchák fogságából, és visszaadni az embereknek. Ezeket a javaslatokat, akár az offshore lovagok kiűzésére vonatkozó ja vaslatunkat, akár a közbeszerzési pályázatok teljes átláthatóságára vonatkozó javaslatainkat lesöpörték az asztalról, ugyanúgy, ahogy megpróbálják elsumákolni a NAVvizsgálóbizottságot is.