Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 23. kedd (44. szám) - Kiss László (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszerhez - „Hogyan védik meg a munkavállalókat a visszaélésektől?” címmel - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK:
236 30 százaléka németül, az összes többi nyelv ezután következik. 1200 órányi nyelvórája van egy diáknak Magyarországon, ami európai szinten erősebb, izmosabb szám, amin javítani kell nyilván, amire a képviselő úr is utalt; nemcsak a mennyi sége fontos, hanem a minősége is ezeknek a nyelvóráknak, hogy minél jobb legyen az érettségiző 18 éves fiatalok nyelvtudása. Ugyanakkor mégiscsak nagyon sokan szereznek nyelvvizsgát már a felvételi előtt most is, akár pluszpontként beszámítva. Nagyon sok h elyen szinte csak így tudnak bekerülni. 53 százalék jelentkezik BAképzésre, és 60 százalékban most is MAképzéssel rendelkeznek. Tehát a diákok kétharmada most is ezt teljesíti. A maradék egyharmadnak hat éve van fölkészülni. Köszönöm szépen. (Taps a korm ánypártok padsoraiból.) Kiss László (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszerhez - „Hogyan védik meg a munkavállalókat a visszaélésektől?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kiss László, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: „Hogyan védik meg a munkavállalókat a visszaélésektől?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. KISS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. A mai napon az MSZP már több a lkalommal is foglalkozott a munkavállalók helyzetével. Gúr Nándor képviselőtársam interpellációban hívta fel a figyelmet a korengedményes nyugdíj kérdésének rendezésére. (Dr. Rétvári Bence: Korkedvezményes, nem engedményes!) Magam egy másik szempontot hoz nék a tisztelt Ház elé. Anélkül, hogy arról is beszélnénk, hogy a munka törvénykönyve mennyire kiszolgáltatott helyzetbe hozza az átlag munkavállalót, egyéni országgyűlési képviselőként számos olyan munkavállaló keresett meg engem, aki ugyanazzal a problém ával fordult hozzám; azzal a problémával, hogy a munkáltatója nem jelenti őt be, és azáltal, hogy nem jelenti őt be, rendkívüli módon veszélyezteti nemcsak a jelen megélhetését, hanem a jövőbeni nyugdíját is. Jelen pillanatban a bejelentés egy formanyomtat ványon történik a NAV felé, és a NAV továbbítja a bejelentést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, így lesz a munkavállaló jogosult az egészségügyi ellátásra. Nos, amikor nem történt meg a bejelentés, akkor nyilvánvalóan nemcsak az adóhivatal nem is meri ennek a munkavállalónak a helyzetét, hanem bizony nem értesül róla az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sem, illetve nem értesül róla a nyugdíjfolyósító sem. Ebből adódóan tehát azt lehet látni, hogy azok a munkavállalók, akiket a munkáltatójuk így nem jelent be, többszörös kárt szenvednek el. Kérdezem ezért a kormány képviselőjét: tervezie a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az illetékes hatóságokkal, minisztériumokkal együttműködve olyan eljárásokat dolgoz ki, melyek visszaszorítják ezt a tenden ciát? Tervezie a kormány, hogy utólagosan valamilyen formában mérsékelje azoknak a munkavállalóknak a kárát, akiket a munkáltatójuk ilyen kiszolgáltatott helyzetbe hozott? Egyáltalán ez a probléma eljutotte a kormányhoz? Várom megtisztelő válaszukat. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK :
