Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 15. hétfő (14. szám) - Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Abaújvár és Kechnec (Kenyhec) települések közötti közúti Hernád-híd és a csatlakozó utak megépítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavas... - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
108 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A tisztelt Ház előtt lévő T/807. számú törvényjavaslat nem más, ahogy az államtitkár úr említette, mint a Magyarország és Szlovákia északkeleti határán, Abaújvár és Kenyhec települések között tervezett Hernádhíd és a rácsatlakozó utak megépítéséről szóló megállapodás kihirdetése. Mint a Fideszfrakció vezérszónoka és a térség, vagyis Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselője, maximálisan támogatom a két ország között 2012. február 27én aláírt megállapodást. Tisztelt Képviselőtársaim! A szóban forgó megállapodás jóllehet csak egy úgynevezett közlekedési műtárgy, egy 61 méter hosszú és 3,8 méter széles híd megépítéséről szól, összegében is eltörpül a két ország között tervezett infrastrukturális beruházások vol umenében, mégis azt kell mondjam, hogy rendkívül nagy jelentőséggel bír, mert a korábban gazdaságilag is szervesen összetartozott és 1920ban mesterségesen szétválasztott abaúji térséget köti össze ismét. Mi, tisztelt képviselőtársaim, akik a határ bármely oldalán lévő Abaújban és Zemplénben élünk, mind a mai napig szenvedjük ennek a hátrányait. Igen, mert az éppen száz éve kirobbant első világháború következményeképpen az egymástól szétválasztott akkori csehszlovák, mint pedig a magyar abaúji és zempléni t érség fejlődése megállt. Az úgynevezett zsáktérségek és települések garmada jött létre, amit csak súlyosbított a második világháború pusztítása, és sajnos az elvándorlás tendenciáit azóta sem sikerült visszafordítani sem a szlovák, sem a magyar határoldal on. Tisztelt Képviselőtársaim! E híd felépítésének, bármennyire is apró az, mégis szimbolikus jelentősége van. Ha például rápillantunk bármelyik eurós bankjegyre, nem véletlenül egy hidat látunk rajta, mintegy jelképezve az uniós tagországok közötti együtt működést. Ezzel a mostani híddal mi is két ország, két régió együttműködését szolgáljuk, azt is mondhatnám, hogy egyfajta történelmi sebeket gyógyítunk be Szlovákia és Magyarország között. Azt mindnyájan jól tudjuk, hogy a két ország uniós tagságával és a schengeni határok lebomlásával, ahogy az államtitkár úr említette, a fizikai határok megszűntek, és ezáltal természetes, hogy a gazdasági, társadalmi és a kulturális együttműködések akadályozó tényezői is eltűntek. Azonban számos esetben - mint Kenyhec és Abaújvár között - a Hernád folyó mint természeti határ nem szűnt meg, így az egykor fennálló híd és összekötő utak építésével, a régi híd helyreállításával érhető el a valódi együttműködés. (20.10) Éppen ezért amikor 2009ben az úgynevezett HUSK pályázati felhívás megjelent, Kenyhec és Abaújvár egyébként egymással szoros kapcsolatot ápoló községek önkormányzatai soha vissza nem térő lehetőséget láttak abban, hogy összefogjanak, és megállapították, hogy a magyarszlovák határ menti térség több évtizeddel eze lőtti közös múltja talán ismét összefonódhat. Ugyanis a magyarszlovák abaúji térség e részét több évtizeddel ezelőtt Abaújvár és Kenyhec között egy faszerkezetű híd kötötte össze, amelyen Abaújvár, Kéked, Pányok, Zsujta és Telkibánya lakosai szabadon, ket tős birtokossági igazolvánnyal átléphették a magyarszlovák határt. A híd szoros összeköttetést jelentett Kenyhec, Migléc, Szina községekkel és természetesen a régi megyei székhellyel, Kassa városával is. Az öregek elmondása szerint Abaújvárról több fiatal tanult Kassa város polgári és középiskoláiban, szakiskoláiban, valamint az elemi iskolások számára gyakran szerveztek színházi látogatásokat, sőt AbaújvárKenyhec megállónevet adtak annak a vasúti megállóhelynek is, amely csak pár kilométerre volt a Herná d hídjától, és ezzel rövid idő alatt elérhető lett Kassa városa a naponta bejáró tanulóknak, egészségügyi ellátást igénylőknek, bevásárlóhelyekre és piacokra utazóknak. A családokat, barátokat is összekötő hidat azonban 1944. december 17én hajnalban felro bbantották, így tehát ezzel elvágták a két régiót egymástól, és megszűnt az átkelés lehetősége. Ezzel a térség e részén élők számára szoros, évtizedekre visszanyúló családi, rokoni, baráti kapcsolatokat szakítottak meg. A felhívás megjelenésekor a fejleszt és helyszínéül szolgáló terület kijelölése tehát adott volt az önkormányzatok számára, hiszen a közös céljuk, ahogy a beadott pályázatból olvashatjuk: „a
