Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 27. hétfő (21. szám) - A Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) és Mellékletei 2014. évi módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
993 Tehát amikor önök úgy általában, jól hangzóan beszélnek az ország újraiparosításáról, akkor legyenek szívesek, beszéljenek az újravasutizálásáról is, a vasúti közlekedés újraszervezéséről, mert a nagy vo lumenű ipari termelés és a vasúti áruszállítás szorosan össze kell hogy függjön egymással, a kettő feltételezi egymást. És ha a vasúti áruszállításban nem látjuk azt a fellendülést, amiről önök beszélnek az ipari termelés fellendítésében, akkor lehet, hogy mind a kettő csak szólam. Mi azt szeretnénk, ha a megállapodás törvénybe iktatása és kihirdetése mellett a parlament elé hozná a kormány azt a vasúti koncepciót, amiről sokat lehetett hallani, önök sokat beszéltek, nyilatkoztak, csak viszonylag keveset lá ttunk. Tehát szeretném megragadni az alkalmat a vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás kihirdetésének törvénybe iktatásánál, hogy felhívjam a figyelmet az ezen a területen meglévő lemaradásukra, legalábbis az igényekhez képest és a saját ígéreteikhez ké pest is. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Ander Balázs képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót , elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elébe menve elnök úr esetleges kritikáinak, pontosan tudjuk, pontosan tudom, hogy nagyon konkrét javaslatokat tár elénk ez a törvényjavaslat. Nem is kívánok ettől nagyon eltérni. Azt viszont töredelmesen bevallom, hog y az orosz nyelvű részeket átugrottam, lévén, hogy 24 éve nem foglalkoztam orosz nyelvvel, de bízunk a kormányban, legalábbis ilyen szinten, hogy a fordítás hiteles. Nos, mivel Magyarországot földrajzi helyzete az európai vasúti korridorok fontos csomópont jává teszi, igen, el fogjuk fogadni a törvénymódosítást, törvényjavaslatot. Viszont azt is hangsúlyozni kell, hogy amíg átütő, kardinális változások nem történnek a vasútügy tekintetében sem, addig minden ilyen törvénymódosítás tulajdonképpen csak egyfajta karácsonyfadísznek tekinthető, a helyzet kozmetikázása. Sokkalsokkal átfogóbb reformokra lenne szükség ahhoz, hogy valóban ki tudjuk használni az ebben az ágazatban rejtező kapacitásokat. Ugye, az elmúlt években megvalósult és a jövőben várható, valóban jelentős vasúti fejlesztések ellenére a meglévő és tényleg reális igények és a rendelkezésre álló források között sajnos még mindig egyfajta óriási szakadék tátong. Noha, még egyszer mondom, hangsúlyozzuk, elismerjük azokat az előremutató, mondjuk úgy, hog y javulásokat a vasút egyes szegmenseit tekintve, amelyek történtek az elmúlt években. Viszont ha meg akarunk felelni a közlekedéspolitikai elvárásoknak, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a közlekedési munkamegosztásban nőjön az energia- és környezetkímélő s zállítási módok aránya, akkor ismét meg kell állnunk, és azt kell mondani, hogy bizony a közúti áruszállítást át kell terelni a vasútra, illetve a belvízi hajózásra, mert enélkül ennek a követelménynek megfelelni nem tudunk. Ha a sokszor hangoztatott, sokszor hallott fajlagos negatív külső költségeket is tekintetbe vesszük, akkor azt kell mondani, hogy Magyarországon a közúti árufuvarozás tonnakilométerre vetített, mondjuk úgy, hogy károkozásának csupán a fele a vasúti externá liák költsége. Bár azért hozzá kell tenni, hogy ez még így is jóval magasabb, mint mondjuk, a szomszédos országokban, teszem azt, Ausztriában vagy éppen Romániában. Tehát itt is van bizony előrelépésre mód, lehetőség. Jelenleg nagyjából ennek az 50 milliár d árutonnakilométeres éves volumennek, ennek a forgalomnak mindössze 18, más források 12 százaléka bonyolódik vasúton, amire azt kell mondanunk, hogy ez nagyon alacsony és igenis továbbfejlesztendő számadat. Különösen, ha az EU 2011es közlekedéspolitikai Fehér könyvére gondolunk, ahol nagyon konkrét célelőirányzatokat adtak meg 2030ig, a közúti áruforgalom 30 százalékát vasútra kellene terelni 2050ig, ez pedig 50 százalékot kell hogy elérjen. Viszont ha így haladunk tovább, sajnos azt kell mondani, hogy ez nem fog megvalósulni, mert ennek így nincs realitása. Közismert, hogy a
