Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 27. hétfő (21. szám) - Magyarország Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között a közös államhatáron lévő határátkelőhelyekről és határátlépési pontokról, valamint a közúti és vízi közlekedésben a határforgalom ellenőrzésében történő együttműködésről szóló Megállapodás... - DR. TILKI ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
979 Ez azért érdekes, mert ugye, előttünk van egy szerződés, amelynek pont az ellenkezője igaz, az van előttünk, hogy közrendet vagy belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén visszaállíthatják a határellenőrzést. Most sem értjük azt, hogy ennek mi az indoka, bár nyilván rendészeti okból nem vitatjuk annak az értelmét, hogy ez előttünk van, de az, hogy ennek a konkrétumát m i alapozza meg, azt nem tudjuk. Szijjártó Péter nyilatkozatára válaszul Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter - érdekes, hogy ő se hölgy, ahogy Kövér elnök úr az amerikai kollégát nem találta el - negatívan értékelte a jelenlegi magyar helyzetet az osztrá k befektetők és a bankok szempontjából. Ez csak azért érdekes adalék, mert nem feltétlenül nyilvánvalóan az osztrákoknak kell nekünk megfelelni, de jelezte az osztrák fél, hogy komoly fenntartásaik vannak, és azt is jelezte, hogy kötelezettségszegési eljár ást indít az Unió Magyarország ellen osztrák támogatással is néhány ügyben. (Dr. Kontrát Károly: Elnök úr, miről beszél?) Ez csak azért érdekes, hogyha megnézzük, hogy melyek azok a feltételek, amelyek alapján ez az egyezmény ésszerű és időszerű. Nem csoda , hogy idejutott ez az ügy, hiszen Fazekas Sándor miniszter tárgyalni sem volt hajlandó az osztrák partnerével, ahogyan ezt egyébként az osztrákok meg is jegyezték. Nem kisebb horderejű téma a bankadó kérdése (Dr. Kontrát Károly: Elnök úr, térjen a tárgyra !) , ahol az osztrákok többször is jelezték azt, hogy túlzottnak tartják ezt a mértéket. Hasonlóan a T/929. törvényjavaslatról szeretnék beszélni akkor, amikor arról szólok, hogy meredek az, amikor a kormányzati kommunikációban azt mondják önök, hogy a vitá s kapcsolatok ellenére jó a viszony a két ország között, miközben egyetlen vitás kérdésben sem sikerült önöknek megállapodniuk. Azonban fontos lehet az is, hogy ez a megállapodás, ez a tervezet mit jelent a magyarosztrák viszony kapcsán az egyik nemzetpol itikai kérdésben, az Ausztriában élő magyarság kapcsán. Itt, ha megengednek egy kis kitérőt, érdekes lenne arról elmélkedni, hogy Ausztriában két magyar közösség is él nagyjából, az egyik az úgynevezett burgenlandi őshonos közösség, akik ismerten nagyjából ezer éve élnek ezen a területen, másik része pedig a Bécsbe kivándorolt gazdasági emigránsok csoportja. Az utolsó feldolgozott cenzus alapján 6641 főt számlál a burgenlandi magyarság, azonban azt lehet látni, hogy ez a létszám időnként még akár túlzó is l ehet, hiszen a Felsőőrség három településén, Felsőőrben, Alsóőrben és Őrszigeten élnek leginkább magyarok, KözépBurgenlandban Felsőpulyán, valamint szétszórva 156 településen. Ez csak azért érdekes, mert ezek azok a csoportok, amelyeket őshonos magyarként ismer el, kisebbségként az osztrák kormányzat, és a magyart 2000 óta második hivatalos nyelvvé is tették. Hivatalosan azonban Bécsben és környékén még nagyobb magyar közösség él, nekik is érdekes lehet ez a megállapodás, 15 435 főt számol ez a csoport a 2 001es cenzus alapján. Ez a megállapodás nemzetpolitikai szempontból lehet érdekes, és nemzetpolitikai szempontból az is fontos lehet, hogy a burgenlandi magyarság megőrizhesse ezt az őshonos státust. Valamint az is fontos lehet, hogy az ide bevándorolt ga zdasági menekültekkel mi fog történni. Azt kell hogy mondjam, hogy ebből a szempontból nem megnyugtató a helyzet. Ausztriában az itt élő magyar gazdasági menekültek száma folyamatosan nő. 2012ben volt a legnagyobb növekedés. Hogy érzékeltetni lehessen ezt a problémát: 2001 és 2008 között 14 százalékkal, 2011 és ’12 között 9,4 százalékkal emelkedett az itt élő gazdasági menekültek száma. 1995ben mintegy 9400 bejelentett magyar munkavállaló szerepel Ausztriában. Ez a szám 2013 januárjában 42 846 volt. Tehá t azt lehet mondani, hogy ez jól mutatja, hogy ez a megállapodás milyen környezetben jön létre, hiszen körülbelül megötszöröződött az Ausztriában tartózkodó gazdasági menekültek száma. A számok mögött emberek, sorsok vannak, olyan emberek, akik elmenekülte k ebből az országból, mert itt nem találták meg a megélhetésüket, és ezekkel valamit kezdeni kell. (Dr. Kontrát Károly: Elnök úr, nem a tárgyról beszél!) A Szocialista Párt meggyőződése, hogy az, amikor határátkelőket nyitunk, az, amikor kinyitjuk Európát, az mindenképpen fontos és támogatható irány, akár a Fidesz, akár más párt mondja ezt, azonban a Magyarországról elmenekülő fiatalok számára