Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 27. hétfő (21. szám) - Szilágyi György (Jobbik) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Egyet előre, kettőt hátra európai uniós forrásból?” címmel - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
927 fogva nem maradandóak, a fenntartási időszakban valamiért elenyésznek, úgy a kapott támogatás részben vagy egészben történő visszafizetésével kell számolni. Tehát nagyon fontos: ha nem valósulnak meg vagy visszafelé fejlődés tapasztalható, vissza kel l fizetni az államnak a pénzt az Európai Uniónak, amit erre fordítottak. Tisztelt Miniszter Úr! Az október 14én megtartott kormányülésen a kormányablakok számának csökkentését, valamint az egyablakos ügyintézés rendszerének túlburjánzá sa miatt a bürokráciacsökkentés jegyében az erőforrások átcsoportosítását vetette fel. Kérdezem tisztelt miniszter urat, hogy milyen további forradalmi változásokat terveznek a közigazgatás területén; milyen forrásokból tervezik finanszírozni az újabb módo sításokat; miként tervezik összeegyeztetni a korábban EUpénzből finanszírozott vívmányok fenntartására vállalt kötelezettséget az újabb változtatásokkal. És végül nyugtasson meg, tisztelt miniszter úr, azzal kapcsolatosan, hogy a tervezett változások ered ménye nem az előző években elköltött támogatások visszafizetése lesz, mint azt láthattuk néhány korábbi sajnálatos esetben, és nem fog ismét kárt szenvedni a magyar adófizetők pénze, és azok az átalakítások, amit esetlegesen önök… (Lázár János feláll.) Kös zönöm szépen, hogy ilyen gyorsan szeretne válaszolni, már abba is hagytam. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót miniszter úrnak. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Képvise lőtársam! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2010ben elkezdett Magyaryprogrammal meginduló államreformnak valóban lesz folytatása a szándékaink szerint, én azonban polgármesteri munkám során azt tapasztaltam meg, hogy ha az ember valamit meg aka r változtatni, akkor lehetőség szerint ne nagy általánosságokról beszéljen, hanem konkrét, egyértelmű, világos változás legyen, inkább kevesebb helyen, de „a kevesebb több” elvét megvalósítva minél konkrétabb dolog történjen. Ezzel együtt szeretném azt elm ondani, hogy az egésznek mi lesz majd a célja. Holnap kezdődik Patyi András elnök úr, professzor úr vezetésével az Államreform Bizottság munkája. Az egésznek a célja az lesz, hogy megvizsgáljuk, vajon a magyar állam működése előnyt jelent az adófizetők sze mpontjából vagy inkább hátrányt. Nagyon sok olyan vállalkozóval találkozhatnak a képviselői munkájuk során, akik elmondják, hogy számukra az állam megnehezíti és nem megkönnyíti a boldogulást, a piacra jutást, a gazdasági eredmény elérését. A magyar válasz tópolgárok magánemberként, amikor az állammal találkoznak, szintén sokszor érzik azt, hogy az állam beleszól az életükbe, nem hagyja békén őket, és adott esetben nem segíti, hanem megnehezíti az életüket. Olyan államreformba, bürokráciacsökkentésbe érdemes csak belekezdeni, ami segíti az embereket, hozzájárul ahhoz, hogy rendezettebben lehessen az ügyeket elintézni, és az ország versenyképességét jelentősen javítja. Hogy kik és hogyan vezetik az államot, hogy kik és hogyan szervezik meg az országot, az nagy ban járul hozzá ahhoz, hogy egy ország versenyképes vagy sem. Szerintem az, hogy a kétezres évek közepén Magyarország a versenyképességi rangsorban a középeurópai országok utolsó helyére küzdötte le magát, az nagyban összefüggésben volt az államot vezetőkk el, az állam vezetési modelljével és azzal, hogy az állam segítette vagy könnyítette a gazdasági növekedés feltételeit. Meggyőződésünk szerint abszolút gazdasági versenyképességi kérdés az, és a gazdasági növekedésben súlyos százalékokat jelenthet, hogy ho gyan működik az ország, milyen a bürokrácia, milyen a szabályozás, milyen a szabályozottság. Ennek jegyében próbáljuk egyszerűbbé és világosabbá tenni a helyzetet. 198 járás működik az országban, azt tudom mondani önnek, hogy terveink szerint a következő é vtizedekben - és ezt örömmel nyugtázhatjuk, hogy az önkormányzati választási kampányban egyetlen politikai erő sem kérdőjelezte meg a járások legitimitását, a járások létezését , talán, mondhatjuk azt, hogy járásalapú lesz a magyar közigazgatás. Ez azt je lenti, hogy az állam szolgáltatásait, amit az adónkért cserébe kapunk mindannyian állampolgárként, legyen az
