Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
794 szerint a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosított, 2012. augusztus 7. napjától hatályos 4. § (4) bekezdése az úgynevezett beszerzőegységeket is lefedi, tekintettel arra, hogy az irányelv 16. cikk (1) bekezdésé ben foglaltaknál bővebb kört határoz meg. Ezt az érvelést azonban a Bizottság nem fogadta el, ezért van szükség konkrétabban is jogszabályi szinten kimondani, hogy a nemzeti vasútbiztonsági hatóság a beszerzőegységektől is független. A rendelkezést Magyaro rszágon abban az esetben kellene alkalmazni, ha Magyarországon létrejönne az állami tulajdonú MÁV szétválasztása nemzeti pályahálózatműködtetőre, s létrejönne egy holdingstruktúra, amelynek része egy központi szolgáltató szervezet. Ez a szabály azt is kiz árná, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság elláthassa a MÁV beszerzéseit. A második korrekció tárgya a bizottsági irányelv azon előírása, amely szerint a biztonsági hatóság feladatainak ellátása során bármikor kérheti az infrastruktúra működtetői , vasúttársaságok vagy más minősített testületek technikai segítségnyújtását. A Bizottság szerint a vasúti törvény 81. § (1) bekezdése erről nem rendelkezik kellő pontossággal, mert csak a hatóság ellenőrzési jogköréhez csatoltan írja elő a segítségnyújtás i kötelezettséget, holott az irányelv a „bármikor” szót használja. Ezért a javaslat a fenti észrevételeknek megfelelően egészíti ki a vasúti törvényt. A Bizottság hivatalos felszólításában vizsgált harmadik probléma az irányelv balesetek és váratlan esemén yek kivizsgálását szolgáló bejelentési kötelezettségeire vonatkozó előírásának való megfelelést érinti. (19.20) A Bizottság álláspontja szerint nem kötelezi a biztonsági hatóságot egy ilyen bejelentés megtételére a törvény, ezáltal a Bizottság úgy ítélte m eg, hogy a magyar biztonsági hatóságra nem vonatkozik a feladatvégzése vagy felügyeleti tevékenysége során tudomására jutott baleseti információ vizsgálótestületnek történő bejelentésére vonatkozó kötelezettség. A javaslat ezért a Bizottság kérésének megfe lelően kiegészíti a törvényt. Szeretnék emlékeztetni, hogy ebben az esetben nemcsak hazánk, hanem Észtország és Görögország felé is történt az Unió részéről hasonló felszólítás. Véleményem szerint ezzel a törvényjavaslattal egy jogértelmezési félreértést t isztázunk, amely egyébként nekünk is érdekünk, mert számunkra is gazdasági előnyt jelent, ha a külföldi vasútforgalom nem ütközik eltérő szabályozásból fakadó problémákba. A fentiekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a javaslatomat. Köszö nöm a figyelmet. ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Fónagy államtitkár urat illeti a szó. Parancsoljon! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : A törvényjavasla t célja az uniós vasútbiztonsági irányelv teljes körű jogharmonizációja érdekében szükséges módosítások és kiegészítések átültetése a magyar jogba. A változtatások lehetővé teszik az Európai Bizottság által tavaly indított kötelezettségszegési eljárás lezá rását. A törvényjavaslat két törvény módosítását tartalmazza, mint az előterjesztő is említette. Az elsőt, a vasúti közlekedésről szóló törvény módosítását a Bizottságnak a vasútbiztonsági irányelv 16. cikkének (1) bekezdésével kapcsolatos álláspontja indo kolja: a rendelkezés biztonsági hatóság létrehozatalát írja elő a tagállamoknak, amelynek mind szervezetileg, mind jogilag és döntéshozatala szempontjából is függetlennek kell lennie a vasúttársaságoktól, az infrastruktúra működtetőitől és az úgynevezett b eszerzőegységektől. A mai magyar vasúti szervezetben - mint ahogy az előbb hallottuk - a beszerzőegység nem jelenik meg önálló jogalanyként, ezért a vasúti törvény sem tartalmazza a kifejezetten erre a szervezetre vonatkozó függetlenségi kritériumot. Tekin tettel azonban arra, hogy a jövőben önálló
