Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 20. hétfő (20. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a miniszterelnökhöz - „Mikor tesznek már az ellen, hogy Magyarország ne legyen unokák nélküli ország?” címmel - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
761 azt, hogy ha vállalkozni kezdenének, akkor nem tudnak kicsiben kezdeni, hogy aztán a vállalkozásuk naggyá válhasson, egész egyszerűen a lendületet megöli a bürokrácia a vállalkozásokban. Szóval, szám os olyan problémát sorolnak föl, amit mi itt ellenzékben - és az LMP kiemelten - mondunk önöknek hétről hétre, önök azonban folyamatosan rezsicsökkentésről beszélnek, meg olcsó áramról, meg egyéb kormányzati propagandáról, és egész egyszerűen nem válaszoln ak ezekre a felvetésekre, amelyeket ha egymás mellé teszünk, mind megmutatják azt, hogy miért mennek el a magyar fiatalok ebből az országból. Egy olyan országban élünk jelenleg, ahol az érettségiző fiataloknak immár a fele abban gondolkodik, hogy el kell m enni ebből az országból, ha karriert akar magának, ha családot akar magának, vagy egész egyszerűen, ha csak meg akar élni. Én kérdezem öntől, tisztelt miniszter úr: hány százezer magyar embernek kell elhagyni ezt az országot, hogy végre önök lépjenek, és v égre komolyan vegyék ezeket az aggályokat, hogy ne csak a kormányzati propagandát halljuk folyamatosan? (17.20) És mit reméljünk önöktől, ha még az ifjúsági garanciaprogramot sem tudták bevezetni, ami már év elejétől mehetne, és biztos megélhetést biztosít ana (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) a 1825 éves fiataloknak? Köszönöm. (Taps az LMP padsoraiban. - Közbeszólás ugyanonnan.) Orbán Viktor?! ELNÖK : Köszönjük szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön a miniszterelnökhöz intézte azonnali kér dését, aki jól láthatóan jelen van, így aztán ő fog választ adni önnek. (Szórványos derültség.) Miniszterelnök úr, parancsoljon! ORBÁN VIKTOR miniszterelnök : Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen a kérdését, mert lehetőséget ad, hogy egy szintén megl ehetősen zavaros beszédmóddal összekuszált kérdésben mondhassam el az álláspontomat. Ilyen szavakat hallunk nemcsak öntől, hanem általában ezzel a kérdéssel kapcsolatban: menekül külföldre, kivándorol és így tovább. El kellene döntenünk, hogy végül is mit szeretnénk. Én jól emlékszem, hogy amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, akkor volt egy vita arról, hogy csatlakozzunke vagy ne, erről volt egy népszavazás. Tudomásul kell vennünk, hogy az Európai Unió egy egységes munkaerőpiac, ahol az emberek szabado n mozoghatnak. Amit ön mond, az abba a logikába vág, amit Cameron miniszterelnök úr képvisel, aki haza akarja toloncolni a magyarokat Londonból. Ezt akarja? Ön valóban azoknak a miniszterelnököknek és országoknak a malmára akarja hajtani a vizet, akik ma a zért dolgoznak Európában, hogy megvonják a középeurópaiak munkavállalási lehetőségét a saját hazájukon kívül? Miért van ön a magyar emberek ellen? Ezek az emberek vendégmunkások, kimentek dolgozni, vagy kint maradnak, vagy hazajönnek. Egy dolgot biztosan t udunk: hazaküldenek a becslések szerint körülbelül kettőmilliárd eurót évente, ezzel támogatják a családjukat, támogatják a hazájukat. Ezeket az embereket nem kitoloncoltatni kell, ahogy ön szeretné, hanem ki kell mellettük állni, meg kell őket védeni; eze k becsületes, rendes emberek, akik munkából akarnak megélni, de úgy látják különböző okokból - ennek az okairól lehet vitatkozni , hogy ma többet tudnak keresni külföldön, mint itthon. Miért akarja tőlük elvenni ezt a lehetőséget? (Taps a kormánypártok so raiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Csak ott tudnak keresni!) ELNÖK : Köszönöm szépen. A képviselő asszonyt illeti a szó, egy perce van. Parancsoljon! DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a választ, miniszterelnök úr, de sajnálatos módon ö n engem félreértett, mint ahogy, azt gondolom, azokat az embereket is félreérti, akik ezt az országot elhagyták. Világosan látszik,
