Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
645 Még egy dologban szerettem volna reagálni Harangozó Gábor képviselőtársam szavaira. Arra, hogy legalábbis a jómódúakat segíti. Nem tudom, kit értünk jómódú alatt, de azt látom, hogy a középosztály már nagyjából megszűnt. Itt már n agyjából arról van szó, hogy megszüntette azt a polgári réteget, amely a Fidesz szavazóbázisát képezte. Tehát nem látom vidéken már azokat a családokat, akik nyáron el tudják vinni a gyereküket tengerpartra, nem látom azokat, akik esetleg síelni el tudnak menni, mert mindez most már múltba vesző emlék, hogy volt olyan idő, amikor lehetősége volt a családoknak családi életet élni. Megszűnt a középosztály, és már nincsenek ilyen jómódúak, akiket fel lehetne zárkóztatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsorai ból.) ELNÖK : Köszönjük. Kétperces hozzászólásra Gúr Nándor képviselő úrnak adom meg a szót. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm, elnök úr. Sallai képviselőtársam szavaira reagálnék, csak azért, hogy ne maradjon elvarratlan a történet. A legmagasabb jövedelműek 10 százaléka plusz 500 milliárd forinthoz jutott hozzá. A legalacsonyabb jövedelműek pedig mit kaptak? Pluszadóterheket! Erről szól ez a történet. Amellett, hogy brutális megszorítások vannak, több adót fizetnek általában az emberek, romlik ennek az országnak a versenyképessége, növekszik az államadósságunk, azzal az ígérettel szemben… (A helyét elhagyó Tállai Andrásnak:) Államtitkár úr, ne szaladjon el, hallgassa végig! Nő a lemaradás, családok és vállalkozások terhe növekszik, rontják a forintot, drágítják a hiteleket, rombolják mindazt, ami Magyarország megítéléseképpen pozitívan fogható volt a korábbiakban. És a foglalkoztatottságról már ne is beszéljünk, mert arról már szóltunk a korábbiakban, hogy hogyan és miképpen másítják a dolgokat. Mindössze egyetlen egy példát akarok még mutatni önöknek, csak azért, hogy fogható és plasztikus legyen a történet: a bérek tekintetében. 2010ben sem volt rózsás a helyzet, az egy főre eső létminimum összege 2010ben is magasabb volt, mint a minimálbér. Mondtam, a minimálbé r 60 200 forint volt, a létminimum meg olyan 7778 ezer forint környékén volt. Most úgy nézünk ki, hogy a minimálbér, mint mondtam, 55 ezer forintot ér, még ha 66 ezernek vesszük is, mint amennyi, de ha visszaszámoljuk 2010re, akkor 55 ezret ér, a létmini mum meg 87 500 forint. A különbség, tudják, mi? A különbség az, hogy míg 2010ben 1718 ezer forint a differencia a minimálbér és a létminimum között, most 36 ezer forint. (Sic!) Tehát pontosan a legszorítottabb körülmények között élő emberek azok, akik el szenvedői ennek a történetnek. Mindig az önök számára kevésbé tehetőseknek a kárára cselekszenek. Nekik vélhetően nincs olyan erős érdekképviseletük, mint ahogy azt a másik oldalon meg tudják tenni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret le teltét.) Ezen kellene változtatniuk! Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Most 15 perces időkeretben Szakács László képviselő úrnak adom meg a szót, az MSZP részéről. (15.40) DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Ti sztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kormánypárti oldalról mérsékelt az érdeklődés, de örülök neki, hogy államtitkár urat most már nem hagyják annyira egyedül a képviselőtársai, mint amennyire eddig. Nem személyeskedek, ez tény. Tehát az elmúlt évi állam háztartási folyamatok világosan mutatják, hogy az államadósság nincsen csökkenő pályán, a szerény gazdasági növekedés és az átmenetileg nagyon alacsony infláció mellett az államadósság nominális növekedése nem tette lehetővé a folyó áras GDP növekedését és amellett pedig a bruttó államadósság hazai termékekhez viszonyított csökkenését.
