Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
622 módon tudtuk ezt kezelni, tehát a megfelelő forrást a munkavállalók, a családok érdekében biztosítottuk. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Nyilván az időke ret, az időszűke nem ad lehetőséget arra, hogy minden fontos, gazdasághoz, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kérdést az ember részletesen elmondjon, de szeretném kiemelni, hogy jó döntés volt a foglalkoztatás tekintetében nagy feldolgozóipari beruházások támoga tása Magyarországon. Már 2013ban is, de döntő módon egyébként 2014ben láthatjuk, érzékelhetjük annak jeleit, hogy milyen igazán fontos döntés volt bizonyos beruházásokat támogatni, hiszen egy gazdasági növekedésben meglóduló, nagyobb, intenzívebb növeked ésre váltó szektorok tekintetében az ország több térségében a kormány nagyon fontos, meghatározó döntéseket hozott, és egyre inkább látható az is, hogy valóban, a magyar vállalkozások egyre inkább tudnak kapcsolódni ezekhez a kormányzat által támogatott be ruházásokhoz, feldolgozóipari, járműipari beruházásokhoz is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Megköszönve a lehetőséget azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kor mánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm. Következő felszólalásra Kiss László képviselő urat kérem fel, az MSZP részéről. KISS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! 2013 a csökkenő reálkeresetek, a növekvő adók, a brutális megszorítások, a növekvő államadósság, a gyengülő forint, kapkodó, kiszámíthatatlan gazdaságpolitika éve volt. Az emberektől egyre több pénzt szedtek be, de alig adtak vissza nekik belőle valamit. A költségvetés tehát maga volt az állam pilótajátéka, amelyből csak a piramis csúcsá n lévők kaszáltak busásan. Ez jól látszott az oktatás területén is. Milyen oktatási rendszerre költött az állam, mire költötték önök az emberek pénzét? Működésképtelenre! A köznevelési törvény számtalan módosítás után bizonyítottan nem működő rendszert hoz ott létre. A KLIK hibát hibára halmozó működése több belső vizsgálatot is eredményezett, amelyből a leginkább elmarasztalót rejtélyes okból titkosították, annak csak egyes részei kaphattak nyilvánosságot. (Gúr Nándor: Gyalázat!) Ma sem tudjuk, milyen hibás működések eredménye az a fejetlenség, amelynek következtében 57 milliárd forinttal több pénzt kellett átcsoportosítani e szervezet működésére. E vizsgálat megállapítása szerint, amely valahogy kiszivárgott, tehát az önök által megrendelt és az önök kormán ybiztosa által elvégzett vizsgálat szerint a KLIK - idézem - „nem költséghatékony”, szó szerint a következőt írja: „óvatos becslésem szerint 2 milliárd forintot kellett volna hatékonyságnöveléssel megtakarítani”. (Tukacs István: Erre tessék válaszolni, áll amtitkár úr!) Tehát hogy érthető legyen: ahelyett, hogy 57 milliárd forintot költöttek volna pluszban az oktatásra, amit a KLIK működésének önök által szervezett, kaotikus eredménye okozott, ehelyett 2 milliárd forintot lehetett volna megtakarítani az önök által titkosított, de onnan kiszivárgott vizsgálatból idézve. (Gúr Nándor: Skandalum!) Csak a központi KLIK működését nézve 1642 darab budapesti szerződésből 685 nem rendelkezik iktatási számmal a vizsgálat szerint. Ez a szerződések 41,7 százaléka. Erre a rendszerre költötték önök a pénzt! (Gúr Nándor: Botrány!) Erre a rendszerre költötték önök a magyar emberek pénzét. A közoktatást az államilag irányított rendetlenség jellemzi. Miközben az önök által működtetett intézményrendszer a beérkező levelek 40 szá zalékát még iktatni sem volt képes, eközben a KLIK belső rendszere küldött egy körlevelet az iskolákba, egy belső szabályt, amelyben az iskolák által használt levelezés címzésében a betűk dőlésszögéről is rendelkezett. Ez nem nagyon fontos, de 7 százalékba n határozták meg ezt a dőlésszöget. Tehát hogy az idiotizmust értsük: miközben az önök által működtetett rendszer képtelen volt arra, hogy a beérkező levelek 40 százalékát egy iktatószámmal ellássa, aközben arra van rendelkezés, hogy hány százalékos dőléss zögének kell
