Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
612 jogbiztonság hanyatlása olyan fejlődési pályát jelöl ki az ország számára, ami a legjobb esetben sem segíti a NyugatEurópához történő felzárkózást. Összefoglalva: újabb kidobott év áll mögöttünk. A magyar nemzetgazdaság 2013. évi beruházás i volumene gyakorlatilag a 20012002. évi szinten áll, és sem a lakosságnak, sem a vállalkozásoknak nincsenek tartalékaik. Az alacsony vásárlóerőn, pénztelenségen és a magas állami elvonáson túl a beruházások elmaradásának oka az alapvető bizalmatlanság, a selejtes törvények és a mindent elérő, zsákmányszerző kormányzati politika. Így aztán nem csoda, hogy az egymillió új munkahelyért folyó harc tekintetében is rosszul állunk. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként százezer fős munkahelybővülést vizionált a kis- és középvállalkozások körében a tavalyi évre. Ehhez képest a munkaerőpiac felvevőképessége romlott, a beruházások elmaradásával nem jöttek létre új munkahelyek, az állami intézkedések ellenére stagnál a kis- és középvállalkozásoknál foglal koztatottak száma. Érdemi munkahelyteremtés Magyarországon 2013ban nem történt. Önök statisztikával bűvészkednek, a tények viszont azt mutatják, ha a közfoglalkoztatást és a londoni magyarokat kivesszük ebből a halmazból, akkor valójában a munkahelyek szá ma nem növekedett, hanem fordítva, csökkent. Ennek valószínűleg oka az is, hogy a kormány a 2013. évi költségvetést úgy tervezte meg, hogy abba nem engedett beleszólást sem a munkavállalóknak, sem a társadalmi partnereknek. Pedig nem kértek nagy dolgot, cs ak annyit, hogy a kormány tárgyaljon a munkavállalókkal, hozzanak létre válságalapot a tömeges elbocsátások kezelésére, segítsék elő a megváltozott munkaképességűek munkához jutását, a munkavédelmi célú intézkedések növelését, havi 12 500 forint étkezési j uttatás és üdülési támogatás adómentességét. Az új munka törvénykönyve sem a foglalkoztatás bővülését segíti, csupán könnyebbé, olcsóbbá és gyorsabbá tette az elbocsátásokat. A munkahelyvédelmi akcióterv pedig csak arra volt jó, hogy elfedje a kormány gazd aságpolitikai kudarcát, azt, hogy állami támogatás nélkül fenntarthatatlan a foglalkoztatási helyzet Magyarországon. Ma és tegnap többször elhangzott, a közmunka pótcselekvés. A közmunkát lehet új munkahelynek tekinteni, de valójában a munkanélküliségnek e z egy speciális formája. A közmunka persze lehet befektetés a jövőbe, ha majd később ezek az emberek vagy a gyerekeik visszakerülnek a munka világába, de a közmunka jelenleg nem termelésnövelő tényező. Ráadásul a közmunkát végző embereket nyomorban tartja. Mert próbáljon meg képviselőtársaim közül bárki jó esetben havi 60 ezer forintból megélni, télen fűteni, enni, ruházkodni és gyereket nevelni! 2013ban a kormány egymilliárd forintot sem költött lakossági energiakorszerűsítés támogatására. A kormány a tá rsas- és családi házak energiatakarékossági beruházásai helyett az atomlobbit támogatja, és folytatja a trükközés gyakorlatát a széndioxidkvótabevételekkel, holott ezek lehetnének a hiányzó lakossági energiahatékonysági programok fő forrásai. A kormány a lig 21 hónappal ezelőtt indította el a rezsicsökkentés néven ismert politikai kampányát, ami mostanra kifulladt. A rezsicsökkentés a szolgáltatókat olyan helyzetbe hozta, hogy nem tudják betartani a technológiai előírásokat. Ennek egyik legplasztikusabb pé ldája a napokban feltárt környezetszennyezés a cikói hulladéklerakóban, ahol tisztítás nélkül engedik a szennyvizet a halastóba. A veszteségbe hajtott közművek államosításával a kormány egyfelől a veszteséget a polgárok nyakába sózza, másfelől a kormány mö gött álló oligarchák és offshore cégek számára kínál zsíros üzleti lehetőséget, ahogy azt már korábban is láthattuk az energiaszektorban. Ki kell térnem az Állami Számvevőszék kapcsolódó jelentésére is. Az állami vagyon kezelése terén komoly hiányosságokat tártak fel, immár nem először. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél és a Nemzeti Földalapnál jogszabályellenes gyakorlat folyik a pénzügyi elszámolások és a közbeszerzések során. Az ÁSZ olyan jelentős hibákat tárt fel, hogy a Nemzeti Földalap 2013. évi gazdál kodásáról szóló beszámolóját ismét elutasító záradékkal látta el. A másik az országleltár, amit mindaddig a kormány orra alá fogunk dörgölni, amíg el nem készül. Mert hogyan is bízhatnánk abban, hogy az állam a jó gazda gondosságával kezeli a rábízott közö s vagyont, amíg azt sem tudjuk,
