Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
598 vannak módszerek. A hazai gyakorlat igyekszik egyetlen hónap államadósságmutatója alapján meghatározni a tendenciát, és ezért a kormány nem rest különböző trükköket is beve tni annak érdekében, hogy egyetlen hónapban, decemberben valóban kimutatható legyen az előző decemberhez képest az államadósság csökkenése. De az államadósság sajnos olyan természetű dolog, hogy nem egyetlen hónap adatá t kell figyelembe venni. Hiába trükköz a kormány, hiába fogja vissza az adott hónap kifizetéseit, hiába hozza előre később is teljesíthető törlesztőrészletek kifizetését, hiába szorítja le a kincstári egységes számlán lévő pénzmennyiséget december hónapban sokkal kisebb mértékre, mármár kockázatos mértékre, ez nem változtat az általános tendencián. Az általános tendencia pedig az, amit a novemberi, majd a januári, februári és márciusi adatok tükröznek, nevezetesen az államadósság elleni harcot az Orbánkor mány elbukta. Akár ennek az államadósságnak összesített számát vesszük figyelembe, akár az államadósság különböző mutatóinak az alakulását, nem beszélhetünk csökkenő adósságpályáról, ellenkezőleg, a magyar államadósság ma nagyobb, mint valaha volt, nagyobb , mint Orbán Viktor kormányzásának elején volt, és az államadósság aránya a gazdaság teljesítőképességéhez képest is, még a Magyar Nemzeti Bank friss statisztikái szerint is növekvő tendenciát mutat. Utoljára talán 1994ben volt ilyen rossz ez a mutató, mi nt az elmúlt időszakban. Ez az emelkedő államadósság, mint ahogy szó volt már korábban róla, részben a gyengülő forintnak köszönhető. Fideszes képviselőtársam a vezérszónoklatában utalt rá, hogy a forint bizony gyengült. Valóban gyengült, és 2011ben, 2012ben, 2013ban még találgathattuk, hogy ennek mi az oka. Aze az oka, hogy a kormány és a Magyar Nemzeti Bank egyszerűen a sorsára hagyja a forintot, vagy mögöttes szándékok is meghúzódnak emögött. Ma már tudjuk, hiszen sem a kormány különböző tagjai, sem maga a jegybankelnök nem titkolja, hogy semmilyen árfolyamcél nem lebeg a szemük előtt. Ebből következik, hogy erős a gyanú, hogy a forint gyengülése tudatos gazdaság- és monetáris politikának a következménye, magyarán, nem egyszerűen sorsára hagyta a korm ány és a jegybank a forintot, hanem a maga eszközeivel közbenjárt annak érdekében, hogy ez a forint gyengüljön. Nemrég kiderült ennek lehetséges célja is, hiszen a Magyar Nemzeti Banknak normális állapotban veszteségesnek kell lennie, mint minden jegybankn ak a világon és Európa számos országában, hiszen nem egy nyereségorientált gazdasági vállalkozásról beszélünk, hanem egy olyan intézményről, amelynek elsődleges feladata a forint védelme, az infláció leszorítása, az árstabilitás megteremtése, és ez a cél f ontosabb annál, mint hogy az adott intézmény nyereséges vagy veszteséges. Röviden úgy foglalható ez a tendencia, ez az összefüggés össze, hogy ha a Magyar Nemzeti Bank veszteséges, akkor az emberek többsége és a vállalkozások többsége nyereséges, míg fordí tott esetben pedig arról beszélhetünk, hogy ha a Magyar Nemzeti Bank nyereséges, akkor ennek árát Magyarország fizeti meg. Pontosan ez történt, a forintot gyengítették, és ezt az egész ország fizeti meg, részint a devizahitelek felszaporodásával, felduzzad ásával, hiszen forintban kell visszafizetni, részint pedig az államadósság kedvezőtlen alakulásával, és az államadósságot mindnyájunknak, még talán unokáinknak, sőt nem talán, biztosan unokáinknak is kell fizetnie. És ez a nyereség, amely a forint gyengíté séből származott, kiváló alkalom volt arra, hogy a jegybank elnöke olyan pazarló gazdálkodást vezessen be, amire korábban soha nem volt példa, és olyan személyes allűrökre és passziókra költsön több száz milliárd forintot, mint luxusingatlanok vásárlása és egy sajátos oktatási program támogatása. 2013ban, ahogy a forint gyengült, a jegybank nyeresége így emelkedett, és most már teljesen világos, hogy mi volt ennek az oka, tisztelt hölgyeim és uraim. Ha arról beszélünk, hogy mennyire volt kiszámítható ez a költségvetés és ez a gazdaságpolitika, nos, azt kell mondanom, hogy 2013ben egy kapkodó és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikát folytatott az ország. Kezdjük talán azzal, hogy hogyan indult ez az egész. Matolcsy György azt mondta, hogy a magyar út egy tündé rmese, amely egy éven belül sikeres lesz, ennek a lenyomata pedig a 2013as költségvetés. A kormány pedig azt is hozzátette, hogy annyira fontosnak tartja a stabilitást, hogy
