Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
594 egyenlegében is tükröződött, a 2012. évi 1,9 százalékos többlet után 2013ba n 4,1 százalékos aktívum alakult ki. A fiskális folyamatokról néhány szót. A 2013. évi költségvetési évet két folyamat határozata meg. Az év első felében Magyarország ellen még túlzottdeficiteljárás folyt. Az eljárás lezárása érdekében a kormány tavasszal - noha nem értett egyet az Európai Bizottság makrogazdasági előrejelzéseivel - az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésekről döntött. Ennek keretében olyan rendelkezéseket hozott, amelyek nem érintették a családokat, a magánszemélyeknek nyúj tott támogatásokat, hanem elsősorban az állami működés kiadásainak csökkentésére irányultak, így 2010 óta nem következtek be a korábban tapasztalt, a lakosságot terhelő megszorítások. A három lépcsőből álló javaslatsor első lépcsője közel 93 milliárd forin tos, vagyis 0,3 százalékos GDParányos zárolás, kiadáscsökkentés volt. Az állam ezzel a saját kiadásain spórolt. Második lépcsőként a kormány egyszeri beruházások finanszírozását a bevételek realizálásával kívánta ellensúlyozni. Ennek érdekében a 2013. évi költségvetési törvény módosításával beruházási alapot hozott létre, a módosítás értelmében az egyszeri beruházások finanszírozására csak egyszeri állami vagyon eladásából vagy annak hasznosításából származó bevételekből kerülhet sor. Annak érdekében, hogy a kitűzött hiánycél abban az esetben is elérhető legyen, ha nem várt, előre nem látható események miatt a költségvetési folyamatok kedvezőtlenné válnak, a kormány a gazdasági növekedés és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében az államháztartás egyen legét hosszú távon javító további intézkedések meghozatala mellett döntött. (11.10) Ennek első része a tranzakciós illeték, valamint a távközlési adó mértékének megemelése. Az év második felében, a túlzottdeficiteljárás lezárása után az intézkedéseknek, a gazdaságban megindult élénkülésnek és az egyes kiadási tételeknél a megtakarításoknak, illetve a frekvenciahasználati jog meghosszabbítása okán befolyt koncessziós bevételeknek köszönhetően egyértelművé vált, hogy a hiánycél biztonsággal tartható. A kedve zőbbé vált költségvetési folyamatok, valamint a jelentős összegű kockázati tartalék lehetővé tették a kiadásoldali intézkedések részleges feloldását. Az államháztartás 2013. évi pénzforgalmi hiánya 819,9 milliárd forint lett, ami a GDP 2,7 százaléka. Itt s zeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy itt a parlamentben, külföldön, minden fórumot megjárt módon nem hittek nekünk abban, hogy ezt a hiánycélt 2,7 százalékon lehet tartani, sőt, azt sem hitték el, hogy akár 3 százalék alatt lehet tartani. A legfontosabb m ondat mégis az volt, amikor a túlzottdeficiteljárás alól kiengedték Magyarországot; el kellett ismerni azt a munkát, amit a kormány végzett, természetesen minden magyar ember segítségével. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségve tés 985,3 milliárd forintos hiánya jóval alacsonyabb lett a tervezetthez képest, elsősorban a magasabb adóbevételek, másrészt a jó gazdálkodás miatt. Az elkülönített állami pénzalapok 2013. évi 51,7 milliárd forintos többlete a Kutatási és Technológiai Inn ovációs Alap 27,1 milliárd forintos, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 19,8 milliárd forintos, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 3 milliárd forintos, a Nemzeti Kulturális Alap 1,1 milliárd forintos, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja 0,5 milliá rd forintos, a Bethlen Gábor Alap 0,4 milliárd forintos többletéből, valamint a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap 200 millió forintos hiányából alakult ki. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege így 2013ban mínusz 7,4 milliárd forintos nagyságrendben alakult. A társadalombiztosítási alapok a 2013. évet 800 millió forintos többlettel zárták, amely a Nyugdíjbiztosítási Alap 1,3 milliárd forintos többletéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 0,5 milliárd forintos hiányából tev ődött össze. Az államháztartás helyi önkormányzati alrendszerében 2013ban 112,9 milliárd forintos többlet alakult ki, ami mintegy 127,9 milliárd forinttal kedvezőbb a tervezett 15 milliárd forintos deficithez képest. A jelentős javulás egyrészt a fegyelme zett gazdálkodásnak, a működési kiadások visszafogásának, másrészt pedig a hitelfelvétel szigorú kormányzati kontrolljának köszönhető.
