Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
583 Tisztelt Országgyűlés! 2013. január 1jével az önkormán yzatok által ellátott feladatok köre és a finanszírozás módja jelentős átalakult. Mint ismeretes, az ekkor létrejött járási hivatalok számos jegyzői feladatot vettek át, a helyi hatáskörök jelentősen szűkültek. Az iskolák szakmai feladatainak ellátása is a z államhoz került. Ezen intézmények fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, valamint sor került a szociális és gyermekvédelmi intézmények egy részének állami átvételére is. Mindezek alapvetően változtatták meg az önkormányzati feladatren dszert, hangsúlyosabbá téve, hogy ezen a szinten alapvetően a helyi közügyeket, a lakossághoz közel álló alapszolgáltatásokat szükséges ellátni, a települési erőforrásokat e feladatokra kell fordítani. Ezen átrendeződések természetes velejárója, hogy az ér intett feladatok ellátásához szükséges források az új fenntartóhoz kerültek átcsoportosításra. Ez nemcsak a korábbi normatív támogatásokat, hanem az önkormányzatoknak átengedett bevételek rendszerét is érintette. A módosult feladatrendszerhez az önkormányz ati finanszírozás átalakítása is kapcsolódott. A korábbi normatív támogatási rendszert új, feladatalapú finanszírozás váltotta fel, amely támogatási szisztéma sokkal inkább figyelembe veszi a helyi közszolgáltatások kiadási szintjét, és azokhoz igazodva ny újt forrásokat. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az új finanszírozásra való átállás jelentős tartalékok beépítésével egyidejűleg történt, e tartalékok tették lehetővé, hogy év közben felmerült strukturális és egyedi problémákat gyorsan és hatékonyan kezelni lehessen. A fenti átalakításokat is figyelembe véve az önkormányzati bevételi és kiadási rendszer jelentősen módosult. A helyi önkormányzatok 2013ban 2335,4 milliárd forint pénzforgalmi kiadással és 2448,3 milliárd forint pénzforgalmi bevétellel rendelke ztek. Az államháztartás ezen alrendszerének költségvetési egyenlege a 2012. évihez képest tovább javult. Ehhez az 5 ezer fő feletti települések adósságának részleges konszolidációján túl hozzájárult az 5 ezer fő alatti települések 2013ra áthúzódó konszoli dációja keretében folyósított törlesztési célú támogatás is. Míg a 2012. évi 90,3 milliárd forint pozitív költségvetési egyenleg döntő része a 73,7 milliárd forintos konszolidációs támogatásnak volt köszönhető, addig 2013ban az ugyancsak pozitív szaldójú 112,9 milliárd forintból 36,3 milliárd forintot jelentett ugyanezen juttatás. Ezt figyelmen kívül hagyva 2013ban 76,6 milliárd forint pozitívum keletkezett az önkormányzati alrendszerben, amely egyértelmű bizonyítéka a takarékos önkormányzati gazdálkodásn ak. A helyi önkormányzatok adóssága a 2013. évben tovább csökkent: 459,6 milliárd forintra teljesült, amely az előző évinek mintegy 43,1 százaléka. Összefoglalva elmondható, hogy az önkormányzati rendszer olyan jelentős átalakításon ment keresztül, amelyne k köszönhetően a korábban tapasztalható alacsony hatékonyság orvoslása mellett jókora tehertől szabadultak meg az önkormányzatok. (10.10) Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék kitérni a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja 2013. évi költségvetésének tel jesítésére is. A Nyugdíjbiztosítási Alap a 2013. évet 1,3 milliárd forint bevételi többlettel zárta. A bevételek meghatározó részét képező szociális hozzájárulási adó megosztása a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja között az előző évhez képest módosu lt, az akkori 88,9 százalékos arányról 100 százalékra emelkedett a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész. Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék maradt, de a járulékfizetés felső határa megszűnt, így a fizetési kötelezettség már a te ljes járulékalapra vonatkozott. Az alap bevételi főösszege 3016 milliárd forint lett, ami az előirányzott értéket 168,7 milliárd forinttal haladta meg. A bevételi többlet kialakulását mindenekelőtt a szociális hozzájárulási adó és kisebb mértékben az egyéb járulékok és hozzájárulások, valamint a biztosítotti járulékbefizetések kedvező alakulása magyarázza. A bevételek meghatározó hányadát képező szociális hozzájárulási adó többletének alapvető indoka az, hogy a 2013ban bevezetett új adónemeket, a kisadózók tételes adóját és a kisvállalati adót a tervezetthez képest lényegesen kevesebben választották. A bevételek bázisévi értékhez
