Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 14. kedd (19. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a 2013. évi zárszámadásról - Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtásának ellenőr... - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
581 fokozatosan gyorsult. Az építőipar szintén dinamikusan nőtt, utoljára 2005ben bővült ennél gyorsabban az ágazat volumene. A munkaerőpiaci folyamatok tekin tetében 2013ban folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 nyarán megindult növekedése. A nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás mintegy 60 ezer fővel bővült 2012höz viszonyítva, míg az 51,6 százalékot elérő foglalkoztatási ráta az elmúlt 15 év legked vezőbb értéke. Nemzetközi összehasonlításban is kedvező kép rajzolódik ki, a foglalkoztatottak száma egyedül Magyarországon növekedett a 2008as év szintje fölé, valamint az aktívak számában is hazánkban ment végbe a legnagyobb emelkedés. A foglalkoztatást pedig növelték a versenyszférában tapasztalható kedvező folyamatok. A munkahelyvédelmi akcióterv támogatta a munkáltatókat a leghátrányosabb helyzetű csoportok foglalkoztatásában, valamint a munka törvénykönyvének módosításai elősegítették a rugalmas fogl alkoztatási formák felé történő elmozdulást. A foglalkoztatottság növekedésében fontos szerepet játszottak továbbá a 2013ban további lendületet vevő közfoglalkoztatási programok, amelyek lehetőséget nyújtottak az állás nélkül lévők számára a munkaerőpiacr a való visszatérésre. A bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében tekintve 3,4 százalékkal növekedett. 2013ban a félszuperbruttó kivezetésével érvényesült először tisztán az egykulcsos személyi jövedelemadórendszer, ami a nettó bértömeg emelkedését o kozta. Ezt figyelembe véve nemzetgazdasági szinten a nettó keresetek 4,9 százalékkal, míg a reálbérek 3,2 százalékkal emelkedtek, a fogyasztói árak visszafogott emelkedésének köszönhetően. 2013ban a külső egyensúly is kedvezően alakult. A folyó fizetési m érleg GDParányosan 4,1 százalékos többletet ért el. Ezen belül az áruforgalom egyenlegében az új autóipari kapacitásokból fakadó exporttöbblet eredményezett számottevő növekedést. A jövedelmek esetében pedig a külföld felé fizetett csökkenő kamatkiadások, valamint a viszonzatlan átutalásoknál az európai uniós transzferek gyorsuló felhasználása javította a folyó fizetési mérleget. A tőkemérleget tekintve az Európai Uniótól gazdaság- és infrastruktúrafejlesztésre kapott támogatások emelkedése magyarázza a j avulást. Ezen folyamatoknak köszönhetően az ország nettó külső finanszírozási képessége összességében rekord magas szintre, a GDP 7,8 százalékára nőtt. 2013ban az árak növekedése is mérsékelt maradt; évtizedek óta nem látott alacsony, 1,7 százalékos átlag os árnövekedést regisztráltak Magyarországon, ami több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a globális olaj- és élelmiszerárcsökkenés és az alacsony külföldi inflációs környezet lassították az árdinamikát, másrészről a több lépcsőben bevezetett rezsicsökk entő intézkedések nagymértékben hozzájárultak az alacsony inflációs környezet kialakulásához. A makrogazdasági folyamatok és tényadatok tükrében összességében megállapítható, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősödtek, és a növekedés egy egységes fennt artható pályára állt 2013ban. Mindez pedig jó alapot jelentett a gazdasági teljesítmény további erősödéséhez a 2014. évre vonatkozóan. Tisztelt Országgyűlés! A 2013. költségvetési évet két folyamat jellemezte. Egyrészt az év első felében Magyarország elle n még túlzottdeficiteljárás folyt. Az eljárás lezárása érdekében a kormány tavasszal az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésről döntött. Ennek keretében olyan rendelkezéseket hozott, amelyek elsősorban az állam működési kiadásainak csökkent ésére irányultak, és nem érintették a családoknak, magánszemélyeknek nyújtott támogatásokat. Az év második felében - a túlzottdeficiteljárás lezárása után - az intézkedéseknek, a gazdaság megindult élénkülésének, az egyes kiadási tételeknél jelentkező me gtakarításoknak, illetve bevételeknek köszönhetően egyértelművé vált, hogy a kitűzött hiánycél biztonsággal teljesíthető. A kedvezőbbé vált költségvetési folyamatok, valamint a jelentős összegű kockázati tartalék lehetővé tették a kiadás oldali intézkedése k részleges feloldását. Ennek keretében sor kerülhetett több területen a szükséges többletforrások biztosítására, így a pedagóguséletpályamodell elindítására szeptembertől, az árvízi védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos többletkiadások
