Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 13. hétfő (18. szám) - A Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormány között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Manamában, 2014. február 24. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló... - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
541 A szerződő felek illetékes hatóságaikon keresztül segítséget nyújthatnak információcserén keresztül. Ezek a z információk előreláthatólag fontosak a szerződő felek belső jogszabályainak végrehajtásához és érvényesítéséhez az egyezmény hatálya alá tartozó adókra vonatkozóan; beleértve olyan információkat is, amelyek előreláthatóan fontosak az ilyen adók megállapí tásához, kivetéséhez és beszedéséhez, az adóigények behajtásához és kikényszerítéséhez vagy adóügyekben történő nyomozáshoz vagy vádemeléshez. Az egyezmény hatálya alá tartozó adók Magyarországon a személyi jövedelemadó, a társasági adó, a telekadó, az épí tményadó, az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, Jerseyben pedig a jövedelemadó és a termék, szolgáltatásadó. A Magyar Szocialista Párt frakciója ezt a törvényjavaslatot is támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Nagyon s zépen köszönöm. Megkérdezem, hogy a képviselőcsoportok részéről kívánjae valaki ismertetni a frakciók álláspontját. (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem. (Jelzésre:) Most látom, hogy Schiffer frakcióvezető úr jelzett. Öné a szó, parancsoljon! DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Előrebocsátom, hogy természetesen minden olyan egyezményt, ami egyébként az adózás kijátszásának elkerülését szolgálja, nyilvánvalóan támogatunk, viszont az előttünk fekvő egyezmé nyek kapcsán pontosan arról kéne beszélni, hogy önmagában ez az egyezmény, amit például Jerseyvel, korábban Guernseyvel megkötött, illetve kihirdetett a Magyar Országgyűlés, miért nem elégséges. (18.20) Szeretnék először a Jersey kormányával kötött adóüg yi információcseréről szóló egyezménnyel kapcsolatosan néhány megjegyzést tenni. Ne legyen illúziónk, önmagában ezek a kétoldalú megállapodások nem alkalmasak arra, hogy azt a brutális mértékű jövedelemkiáramlást, amely sújtja Magyarországot a rendszervált ás óta offshore paradicsomok irányába, megakadályozza, illetve azt a pénzszivattyút elzárja, ami miatt az itt megtermelt jövedelemnek egy jelentékeny része kimegy ilyen offshore paradicsomokba. Érdemes itt is felidézni - én ezt megtettem akkor is, amikor a Guernseyvel kötött egyezmény kihirdetéséről tárgyalt az Országgyűlés , hogy a rendszerváltás óta a magyar államadósságnak nagyjából két és félszerese vándorolt ki offshore paradicsomokba az elmúlt 25 évben. Hogyha ez az összeg itt maradt volna Magyarors zágon, a különböző megszorító csomagokra, Bokros, Gyurcsány, Bajnai- és Orbán- vagy Matolcsycsomagokra vélhetően nem lett volna szükség. És ezen a ponton arról is érdemes megemlékezni, hogy egyes számítások szerint ma Magyarországon van legalább tízezer állampolgár, aki offshoreban körülbelül kétezer milliárd forintnyi vagyont parkoltat. Ezt azért vagyok kénytelen elmondani, mert Magyarország, a magyar kormány, a Magyar Országgyűlés akkor tesz meg minden tőle telhetőt, ha túl az ilyen típusú kétoldalú e gyezmények megkötésén és ratifikálásán, világos és egyértelmű kezdeményezéseket tesz az adóparadicsomok felszámolása érdekében. Nem nagyon láttuk, hogy akár csak az elmúlt négy évben a magyar kormány önálló kezdeményezésekkel élt volna az Európai Unión bel ül az adóparadicsomok felszámolása érdekében, hiszen nem lehet elhallgatni például az Egyesült Királyságnak - amelyik európai uniós tagállam - a felelősségét, hogy itt olyan területekről beszélünk, amelyek egyfelől, államjogi szempontból az Egyesült Király sághoz tartoznak, mégis egyfajta azilumot jelentenek a különböző adócsalók számára. És nem lehetünk nyugodtak önmagában az ilyen kétoldalú egyezményekkel kapcsolatban akkor, amikor a FideszKDNP meglehetősen kétszínű politikát folytatott offshoreügyben az elmúlt négy esztendőben. Kétségtelen, hogy az Alaptörvény tartalmaz egy előremutató rendelkezést, amikor a nem átlátható tulajdonosi struktúrájú cégeket távol kívánja tartani az állami pénzektől, de ez már az alvállalkozói hálókra nem egészen igaz. Másrés zt pedig - lássunk világosan - legalább kétféle
