Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. október 13. hétfő (18. szám) - Dr. Bene Ildikó (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Miért jó a keleti nyitás az országnak és mit jelent Szolnok térségének?” címmel - ELNÖK: - DR. BENE ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
533 mindnyájan szeretnénk jobban, magasabb anyagi fokon elismerni, a munkakörülményeiket is javítani. Ezért folyamatosak a tárgyalások. Ha technikai hiba volt, azt igyekszünk kiküszöbölni, a helyettes államtitkár, államtitkár, miniszter úr is találkozott személyesen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeretét leteltét.) ezeknek a képviselőivel, illetve más szakszervezetek is időközben bejelentkeztek ezekbe a tárgyalásokba, úgyhogy folytatódni fognak. Köszönöm szépen. Dr. Bene Ildikó (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Miért jó a keleti nyitás az országnak és mit jelent Szolnok térségének?” címmel ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Bene Ildikó, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni a külgazdasági és külügyminiszternek: „Miért jó a keleti nyitás az országnak és mit jelent Szolnok térségének?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DR. BENE ILDIKÓ ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A rendszerváltozást követően, a ’90es évek közepére Szolnok nagy múltú üzemei, gyárai, néhány kivételtől eltekintve, sorra megszűntek, privatizálásra kerültek. Nagyjából tízezer ember veszítette el a munkáját, rengeteg család került kilátástalan helyzetbe. Szomorú tény, hogy az akkori balliberális kormány a kialakult helyzetet egy természetes folyamatnak állította be. A közel százéves cukorgyár ledózerolásának rémképe még most is él minden szolnoki lokálpatrióta szívében. 2006ban a megválasztott jobboldali többségű önkormányzat Szalay Ferenc polgár mester úr vezetésével megkezdte egy új ipari struktúra lerakásának alapjait. Számos új befektetőt hoztunk Szolnokra, és régebbieket is sikerült megerősítenünk, gondoljunk a Stadlervonatgyárra, a Béresgyógyszergyárra, az Eagl Ottawa hatalmas üzemére vagy az új erőre kapó MÁV Járműjavítóra. A munka még nem fejeződött be, Szolnokon szeptember elején helyeztük le a magyarkínai közös beruházásban megvalósuló, 34 milliárd forintból felépülő citromsavgyár alapkövét. Az előzetes becslések alapján a másfél év ala tt felépülő citromsavgyár 440 új munkahelyet teremt, évente mintegy 60 ezer tonna citromsavat állít elő az élelmiszer, a gyógyszer- és a vegyipar számára. Ehhez 106 ezer tonna kukoricát kell feldolgoznia, mely kiváló lehetőséget teremt a Szolnok térségébe n élő gazdálkodóknak is. Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, tájékoztasson arról, hogy a Szolnokon most megvalósuló beruházás hogyan illeszkedik a kormány keletinyitáspolitikájába, valamint a javuló foglalkoztatottsági adatokon túl mekkora állami és önkormányza ti bevétellel számol a kabinet. Várom megtisztelő válaszát. ELNÖK : Megadom a szót Szijjártó Péter miniszter úrnak. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szé pen a kérdését. Engedje meg, hogy elmondjam önnek, a keleti nyitás politikájának egy dimenziójához érkeztünk, amelyre a szolnoki beruházás kiváló példa, hiszen a keletinyitásstratégia első fázisában arra koncentráltunk, hogy az exportpiacokon megvessük a lábunkat, magyarul, hogy többek között ázsiai országok piacain a lehető legtöbb magyar céget segítsük külpiaci sikerhez, növeljük az
