Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 15. hétfő (40. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
3652 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/2085. számon a parlament i informatikai hálózaton elérhető. A Kulturális bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/2085/37. számon, jelentését pedig T/2085/38. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/2085/42. számon, összegző jelentése pedig T/2085/43. számon a honlapon elérhető. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság jelezte, hogy a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetőjét később nevezi meg. Megkérdezem, hogy a biz ottság jelen lévő tagjai közül kívánjae valaki a kisebbségi véleményt ismertetni. (Nem érkezik jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére összesen 15 perc állna rendelkezésre, de mivel kisebbségi nem jelentkezett, így megadom a szót Kucsák Lászlónak, a bizottság előadójának, 15 perces időkeretben. KUCSÁK LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Ezúton t ájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2014. december 12ei ülésén megtárgyalta a T/2085. számon benyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz 20 igen, 6 nem és 3 ta rtózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről a Kulturális bizottság Törvényalkotási bizottság által korrigált javaslatait, másrészről a Törvényalkotási bizottság sajá t indítványát. A módosítások eredményeként a benyújtott törvényjavaslathoz képest egy jobb, pontosabb, egyértelműbb normaszöveget fogadhat el a Ház. A módosítással például egyértelművé válik, hogy csak a köznevelési feladatok ellátásába már bevont, önkormá nyzati tulajdonú infrastruktúra használati és vagyonkezelői joga illeti meg az oktatási hivatalt a pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatok ellátásához, és további önkormányzati tulajdonú ingatlanokra egyoldalúan nem tarthat igényt. A települési önkormán yzatok helyett helyi önkormányzatokra kell utalni, mert a jelenleg is működő pedagógiai intézetek egy része megyei önkormányzati tulajdonú ingatlanban működik, tekintettel arra, hogy 2012 előtt megyei önkormányzati kötelező feladat volt a pedagógiai szakma i szolgáltatás ellátása. A legnagyobb sajtóvisszhangot és ellenzéki támadást a köznevelési törvény 94. § (4) bekezdésének módosítása kapta, olyannyira, hogy az MSZP a Törvényalkotási bizottság előtt a javaslat eltörlését indítványozta, amit a bizottság nem támogatott. A Törvényalkotási bizottság az előző napon megtartott antiszegregációs kerekasztal javaslatával összhangban a következőket indítványozta elfogadásra: „Felhatalmazást kap a kormány, hogy a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelésoktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit, különös tekintettel a jogellenes elkülönítés tilalmára, rendeletben állapítsa meg.” A módosítás még jobban kifejezi és megerősíti azt a jogalkotói szándékot, hogy a jogellenes elkülönítés tilalmára figyelemmel kell majd ennek a felhatalmazó rendelkezésnek az alapján a kormányna k végrehajtási rendeletben szabályoznia az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében foglalt sajátos feltételeket. Ahogy a bizottsági ülésen államtitkár asszony is megerősítette, ez a mód osítás pontosan arról szól, hogy megteremti a lehetőséget eljárásjogi kérdések, a beiratkozás módja, a tájékoztatás módja, a szülői nyilatkozattétellel és egyéb, az iskolaválasztással kapcsolatos esetek az egyenlő bánásmódról
