Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 15. hétfő (40. szám) - A magyar zászló és címer napjáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
3616 innentől kezdve a politikai váltógazdálkodás veszélyeinek. Ezekben a kérdésekben pedig, úgy gondolom, akkor járnánk el helyesen, ha bármilyen módon próbálnánk konszenzusra , megegyezésre törekedni egymással. Ez az önök részéről a legkisebb módon sincsen meg. Hadd tegyek hozzá még egy dolgot: a nemzeti kulturális örökségünk részeként beszél a javaslat a címerről és a zászlóról. Mi ezt nem tudjuk elfogadni. Nem a nemzeti kultu rális örökségünk, hanem mindennapjaink része, nemzeti identitásunk szerves része mind a címer, mind a zászló. Az ezzel kapcsolatos módosító javaslatunkat sem fogadták el. Mint ahogy nem fogadták el azokat a javaslatainkat sem, és ehhez hasonló másikat sem nyújtottak be, hogy a törvény tegyen már valamilyen rendelkezést azzal kapcsolatban, hogy mégis mi következik a zászló, a címer tiszteletéből, hogyan jelenjen meg ez a közbeszédben, a médiában, iskolai rendezvények, programok keretében. Minden hasonló java slatban, törvényben egyébként ilyen pontok voltak az emléknapok kapcsán - itt nincsen. Annyit tudtunk meg utólag, hogy ezt a témát is Szász Jenő pénznyelő kamuintézetének akarják odaadni, és ő fog majd, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet fog majd, nem értem , hogy a kutatáshoz ennek mi köze van, határon túl meg adott esetben határon belül is címer- és zászlóbemutató rendezvényeket szervezni. Tehát az előkészítés, a teljes kompromisszum hiánya és a benne foglaltakkal való egyetértés hiánya miatt a Jobbik erről a kérdésről nem fog szavazni, tehát nem fogunk ennél a szavazásnál gombot nyomni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, Szávay képviselő úr. Megadom a szót Kiss László képviselő úrnak, MSZP. KISS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem akartam belemenni, mint képviselőtársam tette, de akkor valóban nézzük a tényeket. Szó nincs arról, hogy a Szocialista Párt ezt a javaslatot vita nélkül támogatná vagy adott esetben akár biankó csekket adna a kormánynak. Valójában arról van szó, hogy miközben egyébként mi is kívánatosabbnak tartottuk volna azt, hogy ez a javaslat egy többpárti, minden frakcióra kiterjedő közös javaslat legyen, ezt az igényünket az előterjesztő nem nagyon támogatta. De úgy gondoltuk, hogy ha már itt van e lőttünk, akkor ezt a javaslatot tartalmában kell megvitatni. Az biztos, hogy Szávay képviselőtársamhoz csatlakozva az MSZP és jómagam is azt tartanánk kívánatosnak, ha a nemzeti jelképeinkkel kapcsolatos vagy pedig össznemzeti konszenzust igénylő, azt kial akító nemzetpolitikai kérdésekben bárki előterjesztést tesz, akkor törekedjen arra, hogy ez a konszenzus ki is alakuljon. Magam sem értem, hogy például a bizottsági vitában miért nem támogatták azokat a javaslatokat az előterjesztők, amelyek közül nem egy valójában csak a javaslat kibontását célozta volna, nem pedig annak megváltoztatását. Éppen ezért azt gondolom, valóban helyük van azoknak a kritikáknak, amelyek arról szóltak, hogy az előterjesztő saját maga is lehetett volna rugalmasabb. Voltak olyan jav aslatok, amelyeket az előterjesztő nem, de a bizottság támogatott. Ez azért azt is megmutatja egyébként, hogy bizony itt a rugalmasságot joggal kérheti számon mindenki, aki ezt számon kéri. A Magyar Szocialista Pártnak két legfőbb gondja volt az előterjesz téssel. Az egyik pontosan az, hogy maga az előterjesztő azzal, hogy nem nyitotta ki eléggé a kezdeményezést, nagyjából lehetetlenné tette azt, hogy ahhoz a többi párt csatlakozzon. Mi ezt kértük az előterjesztőtől, hogy adott esetben erre adjon lehetőséget , például akár azzal is, hogy ha visszavonja az előterjesztést, és lehetőséget ad arra, hogy ebben a többi frakció is vegyen részt, akkor ez egy szép gesztus lett volna. Ilyet nem gyakoroltak velünk szemben. A másik pedig a zászló és a címer napjának kérdé se. Eredetileg március 23a volt a javaslat, az MSZP március 15ét javasolta, két okból is. Egyrészt a március 23ának XX. századi áthallásai
