Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. évi beszámolója; az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. évi beszámolója elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3507 ugyanis, ha az Emberi Jogok Európai Bíróságán ak 2013ban hozott döntéseit nézzük, főleg a mai szimbolikus napon. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 35 bírósági eljárást érintően ítéletet hozott 2013ban. Ebből 33ban - 7 büntető- és 26 polgári eljárás kapcsán - állapította meg a bírói fórum az emberi j ogok európai egyezményének sérelmét, és történt kártérítésre kötelezés. A magyar bírósági eljárások elhúzódása miatt 2013ban 91 ügyben több mint 320 millió forint kártérítés kifizetése történt meg. Jó lett volna, ha a beszámoló alaposabb abból a szempontb ól, hogy milyen körülmények vezethettek ehhez, hiszen világos, hogy ezekre az adatokra senki sem lehet büszke. Tisztelt Képviselőtársaim! Élhetünk a gyanúperrel, hogy a bírósági szervezet folyamatos átalakulása sem pozitívan járult hozzá a bíró i munka körülményeinek javításához. A járásbíróságokról a beszámoló annyit jegyez meg, hogy „2013. január 1jével a városi bíróságok megnevezése járásbíróságra változott, a fővárosi kerületi bíróságok elnevezésének megtartása mellett”. Ez a változás a bíró ságok illetékességi területét nem érintette. Sikerült tehát megőrizni az első fokon eljáró bíróságok földrajzi tagolását, miközben a közigazgatási járások rendszere néhány helyen ettől eltérő lefedettséggel került kialakításra. Talán feltehető a kérdés, és szeretném is, ha erre elnök asszony válaszolna, hogy milyen okot lát arra, hogy az Országgyűlés még mindig nem tárgyalja a járásbíróságok törvénykezési helyének kialakításával összefüggő törvényjavaslatot. Vane, lehete alapja azoknak a híreknek, amelyek szerint valamely központi járásbíróság létrehozásával biztosítanának a politikai szempontból frekventált ügyek elbírálására (Sic!), ha már az ügykijelölési jog annyiszor kiverte a biztosítékot? Vane alapja annak, hogy ezért várat magára a törvényjavaslat elfogadása? Nem mintha ellenünkre lenne minden ésszerű és életszerű átszervezés, de az ahhoz kapcsolódó hírek nyugtalanítanak minket, mindenkit, aki igyekszik még védeni a jogállamiságnak a bírói függetlenségben megtestesülő maradékát. Tisztelt Országgyűl és! A beszámoló külön alpontot szentel a devizahitelesek ügyének. Rögzíti, hogy milyen mértékben emelkedett ezeknek az ügyeknek a száma, lévén, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek megtámadása iránt indított perek a törvényszéki hatáskörbe tartozó perek számát megnövelték. Az OBH elnöke a beszámolójában a saját előrelátásának köszöni, hogy a törvényszéki hatáskörbe tartozó perek értékhatárának két lépcsőben való felemelése 5 millióról 30 millió forintra következményeként ez az ügynövekedés még éppen kezelhető volt a törvényszékek számára. Ne vitassuk el ezt az eredményt! De a beszámoló kapcsán kérdésként merül fel, hogy vane alapja azoknak a híreknek, hogy az utóbbi devizahiteles szabályozás kapcsán a bíróságokon kormányzati kapcsolattartók koordiná lják a perek intézését, és információkat kérnek ezekről a perekről. Milyen ráhatása van a kormányzatnak kormányzati részről a bírói tevékenységre? Ez egy fontos kérdés, amit jó lenne tisztázni. Mint ahogy az is, hogy valódi eredmény, amit elnök asszony elé rt, miszerint a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény hatálya a bíróságokra is kiterjed. Az a beszámolóból kitűnik, hogy a panaszok száma megnövekedett. Az alapvető jogok biztosának közleményéből azt is láthatjuk, hogy 2014. október 30i g az ombudsmani hivatalba érkezett 270 közérdekű bejelentésből talán egy sem vonatkozik bíróságokra, miközben 100 bejelentésből 40 megalapozott és jellemzően korrupciós ügy, valamint az áfa- és más adócsalásokról szóló bejelentésekről van szó, szerencsére a bíróságokat nem érintik ezek a bejelentések. Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásom eddigi része az igazgatási részről és az igazgatási beszámolóról, a statisztikáról és a szervezetrendszerről szólt, de miután egy új intézményrendszerről beszélünk, n em lehet megkerülni annak vezetőjét és a vezetőjének a személyét sem. Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül 9 évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyű lési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (17.20) Az Országos Bírósági Hivatal elnökével mint bíróval szemben követelmény a függetlenség, mint az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselővel szemben pedig alapvető elvárás, hogy tartsa
