Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. évi beszámolója; az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. évi beszámolója elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3502 megalázó módon beszélünk, ha kikezdjük egymás tekintélyét, tiszteletét, és túllépünk azokon a kereteken, amelyek még a tisztes ségesség határáig érnek. Mátyás királytól is idéznék egy törvénycikket, akinek a képe és szobra szintén itt van a Parlamentben; csak azért, hogy érzékeltessem azt, hogy sokszor azt gondoljuk, valami most történik meg velünk, s valami nagyon aktuális. De ne m! Már az 1486os 54. törvénycikkben hozott egy rendelkezést arról: „A bírákat és az ítélőmestereket senki se merje becstelenséggel illetni. Továbbá a perekben és a bíróságok előtt elbukott felek bíráikat néha rágalmazni, kisebbíteni és igaztalanul gyalázn i szokták. Mintha ezek nem szolgáltattak volna nekik igazságot. Akiknek igazságtalan és kárhozatos kiabálása miatt többnyire igen sok botrány és másféle bajok támadnak. Ennél fogva, hogy ezek nyelvére féket rakjunk, mindnyájunk közös szavazatával végeztük, hogy egyáltalán senki se merje az ítélőmestereket becsmérelni, vagy igazságtalanul ócsárolni, hanem ha valaki azt hinné, hogy igazságtalan ítéletet kapott, annak tőlük és a bíróságoktól illedelemmel, becsülettel és tisztelettel a királyi felséghez, a nádo rhoz, vagy az országbíróhoz, avagy a nádor és az országbíró helyetteseihez kell fellebbeznie.” Csak annyit rögzítenék, hogy a fellebbezés lehetősége ma már egyegy bírósági ítéletet illetően egészen az Alkotmánybíróságig menően gyakorlatilag mindenkinek a rendelkezésére áll. Köszönöm szépen, hogy ezekről számot adhattam, és szeretném elmondani azt is, hogy persze további terveink is vannak. Szeretnénk a lúdtolltól az okostelefonig eljutni. Szeretnénk azt, hogy a bírók illetménye végre, ahogy a munkánk is eu rópai színvonalú, elérné az európai színvonalat, hiszen sajnos az Európai Unióban Magyarországon a legkisebb a bírók átlagos nettó bére. (16.50) Tíz éve gyakorlatilag nem volt illetményemelés, 11 százalékos illetményemelés volt, miközben az infláció 53 szá zalékos; ez nálunk 42 százalék reálbércsökkenést eredményezett, miközben az átlagkereset 100 ezer forinttal nőtt ez alatt a tíz év alatt, hogyha az összességet nézzük. Az EU Tanács államai közül, tehát ahol már eurázsiai országok is számba vétetnek, ott 35 . helyen állunk a nettó bérben, csak Albánia, Azerbajdzsán, Grúzia, Makedónia, Moldova, Örményország, Szerbia, Ukrajna van mögöttünk. Tisztelt Ház! Én tisztában vagyok azzal, hogy óriásiak az elvárások a bírósági szervezettel szemben, biztosíthatok mindenk it arról, hogy ebben a szervezetben mindenki arra törekszik, hogy egyre jobban és jobban teljesítsen, és ezen a helyen is megköszönöm a bíráknak, az igazságügyi alkalmazottaknak, titkároknak, jegyzőknek és azoknak a vezetőknek, akik nagyon sokat sok időben tettek azért, hogy ezeket az eredményeket el tudjuk érni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK : Köszönöm szépen, elnök asszony. Most megadom a szót Rubovszky György úrnak, a határozati javaslatot előterjesztő Igazságügyi bizottság elnökének . Öné a szó, bizottsági elnök úr. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, az Igazságügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Amit Darák Péter Kúriaelnök úr meghallgatása előtt elmondta m a meghallgatások rendjéről, tehát az, hogy tulajdonképpen házszabályi döntés született abban, hogy ez ma a plénum előtt van, ami egyébként nagyon helyes, ez itt is érvényes. Ezek után október 30án az Igazságügyi bizottság végighallgatta az elnök asszony beszámolójának szóbeli ismertetését. Arra szeretnék azért kitérni, hogy az Igazságügyi bizottságnak jelenleg három olyan tagja van, aki rövidebbhosszabb ideig tagja volt annak idején az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, és számtalan volt ügyvéd ta gja van. Ezt úgy mondom, a voltot, hogy én személy szerint 44 évi kamarai tagság után voltam kénytelen ez év májusában szüneteltetni az ügyvédi gyakorlatomat az összeférhetetlenségi szabályok okán. Tehát gyakorlatilag szakmailag is, felkészülésben is része sei voltunk az Országos Bírói Tanács elnöke beszámolójának.