Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke:
3496 Megköszönöm tehát a kritikai észrevételeket elsősorban, és engedjék meg, hogy a pozitív megállapításokkal összefüggésben felidézzem Juhász Andor egy kis történetét, ami talán mutat abból valamit, hog y egy bírónak hogy illik fogadni az esetleges pozitív megnyilvánulásokat is. A történet úgy szól, hogy amikor Juhász Andor a kassai törvényszéken kezdte a bírósági pályafutását, egy idős bíró volt az első principálisa, akiről ő azt írja, hogy „vagyonilag f üggetlen, széplelkű, művelt ember volt, sokat adott arra, hogy bírói pártatlanságának még a látszata se homályosuljon el”. A délutáni hivatalos órák után az ifjú Juhász Andorral rendesen körsétát tett a városban, és séta közben mindig betértek egy szépen g ondozott magánparkba is. Egy alkalommal, amikor már a sokadik ilyen séta alkalmával arrafelé haladtak, Juhász Andor önkéntelenül is bekanyarodott a park nyitott kapuján, az öreg principális azonban mereven továbbhaladt az utca járdáján. Juhász Andor utánas ietett, és megtudakolta, hogy ezúttal miért nem térnek be a parkba. Mire ő a következő választ adta: „Úgy tudom, a park tulajdonosának most valami pöre van a törvényszéken, nem nagy horderejű dolog, de mégiscsak peres ügy, amelyben ellenfele is van. Megtör ténhetnék mármost, hogy összetalálkozva vele a park útjain ő udvariasan leszakítana egy szál rózsát és megkínálna vele, ezzel a legnagyobb zavarba hozna. Nem fogadhatnám el ugyanis tőle, a peres féltől ezt a rózsát, ő pedig bizonyára sértve érezné magát, n em értvén meg a visszautasítás okát. Inkább kitérek ez elől az eshetőség elől.” Engedje meg a tisztelt Országgyűlés tehát, hogy a pozitív észrevételek elől hasonló módon térjek most ki a válaszomban is. Áttérve most a kritikai megjegyzésekre, elsősorban St audt Gábor és Z. Kárpát Dániel képviselő urak észrevételeivel összefüggésben néhány gondolat. A beszámoló azért nem foglalkozik részletesen igazgatási kérdésekkel, mert a jogegység biztosításáról és az önkormányzati normakontrolltevékenységről tartozik be számolóval a Kúria elnöke. Ennek ellenére azokat az időszerűséget érintő igazgatási intézkedéseket, amelyeket szóbeli kiegészítésemben is megemlítettem, a beszámoló tartalmazza. A második felvetés az volt, hogy miért nem gyakorolja a Kúria elnöke utólagos normakontrollkezdeményezési jogkörét. A Kúria elnöke ebben a jogkörben nem áll egyedül, Magyarország minden bírája jogosult utólagos normakontrollt kérni az előtte lévő perben felmerült kérdésekkel összefüggésben. Ezt a bírák az elmúlt években több tucat alkalommal megtették, mindazok a lényeges alkotmányos kérdések, amelyeket a nyilvánosság, a közvélemény felvetett az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódóan, ezen az úton az Alkotmánybíróság elé kerültek. Természetesen a Kúria elnökének is kötelessége, hogy ha a jogegységet érintően, a bírói státust érintően olyan kérdések merülnek fel, amelyek igénylik az Alkotmánybíróság állásfoglalását, akkor ezzel a jogával éljen. Szeretném megemlíteni, hogy a Kúria elnöke ezzel összefüggésben egy korábban elfogadott törvén nyel kapcsolatban, az alapvető jogok biztosa által kezdeményezett alkotmánybírósági kontrolleljárásban támogató véleményt nyújtott be, és az indítvány alapján a törvény részben megsemmisítésre is került. Szeretném elmondani azt, hogy a devizahiteles ügyeke t érintő jogegységi határozatokkal kapcsolatban, ahogy arra államtitkár úr helyesen rámutatott, a Kúria elnöke nincs abban a helyzetben, hogy értelmezést és magyarázatot adjon. Ha ilyen kiegészítést tehetne egy jogegységi határozathoz, akkor ilyen alapon m eg is hozhatná azokat, de miután az alkotmányos rend szerint erre egy kollégium, nagyszámú bíró közösen jogosult, ezért ezt a döntést és annak indokolását a Kúria elnöke sem kiterjesztő, sem megszorító módon nem értelmezheti. A másik kérdés az, hogy vajon megfelelő időben születette meg a Kúria első jogegységi határozata a devizahiteles ügyeket illetően. Itt szeretném leszögezni, hogy a Kúria jogegységi határozata az általa beszerzett több mint másfél száz ítélet alapján kizárólag az ítéletekben található
