Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
3493 összes mértékadó civil szervezet, az érintettek, akikkel a kormányzat sajnos nem tárgyalt. Viszont hiába hívtuk meg a további pártok képviselőit, vezetőit, hiába hívtuk meg a Nemzetgazdasági Minisztériumot, ők sem tették tiszteletüket. Állításom szerint ilyen esetekben nyilvánvaló, hogy a Kúria állásfoglalása m eg kéne könnyítse az érintett szervezetek dolgát, de természetesen nem akarunk beleszólni abban, hogy jövőre mi kerül elénk az asztalra. Csak kedvező volna az, ha nem hátráltatná ez a devizahitelkárosultak helyzetét. Hiszen látható, hogy amikor kimondják azt, hogy álláspontjuk szerint devizahitelekről van szó, meg kéne magyarázni bizonyos dolgokat. Meg kéne magyarázni azt, hogyan fordulhatott elő, vizsgált és dokumentált esetek tömege áll rendelkezésre arról, hogy az ügyfél befáradt a bankba pár évvel ezel őtt, amikor látta, hogy elszabadul a pokol, megpróbálta devizában kiegyenlíteni a tartozását, és elhajtották a csudába, már bocsánat a kifejezésért. Nem engedték neki, mondván, papírra írva, deklarálva, hogy itt forintszerződésről van szó, hogy is képzeli ő, hogy svájci frankban vagy bármilyen más devizában törleszt. Azt is el kell mondjuk, hogy itt a devizaalapú kölcsönök, devizahitelek fogalmának tisztázása is elmaradt. Tehát úgy került sor jogegységi határozatok kiadására, hogy alapvető fogalmai zavarok és alapvető, pénzintézetekhez köthető konstrukciók nem ismerete állt fenn, egész egyszerűen egy mocsárba próbáltak rendszert hozni. Ez szemmel láthatóan nem sikerült. Mutatja ezt a kormányzat úgynevezett rendezési terve, ami ezermilliárdos nagyságrendű kár t okoz a devizahiteleseknek. Ami viszont a legeslegdurvább, az, hogy elvették az egyéni állampolgárok, az érintettek igazságérvényesítési jogát a perek lényegében történő leállítása és felfüggesztése által egészen addig, amíg ez a rendezésnek nevezett foly amat nem megy végig. Nagyon sok magyar embertől vették el a rendbetétel, az igazságtétel lehetőségét. És kérdéses, hogy mi lesz utána, hiszen a kormányzat rendezési tervét követően már sokkal inkább hátrányos pozícióból indulnak az érintettek, főleg, ha az úgynevezett devizahitelüket átváltják forinthitelre, lényegében szívességet téve a bankoknak. Hiszen nem verik rájuk a teljes, általuk okozott kárt, hanem csak egy nagyon kis részét. A magyar polgárok, az érintettek nagyon nehéz helyzetből indulnak. Össze foglalva tehát, nagyon komoly kérdésekre kellene választ kapni. És nem állja meg a helyét az a kijelentés sem, hogy itt egy bátor döntés született volna. Érzésem szerint itt a valódi probléma méregfogának kihúzását megkerülő döntéssorozatról van szó 2013 é s 2014 viszonylatában is. Ezek összefüggő dolgok, nem tudjuk őket külön tárgyalni. De látható, hogy a rájuk adható válaszokon keresztül elérhető lenne, hogy a következő évben a teljes kérdéskör rendezésre kerüljön. Addig is ki kell fejezzük újra és újra, a Jobbik nem érheti be olyan megoldással, ami akár csak egyetlen forintot is indokolatlanul vesz el magyar állampolgároktól. Márpedig a Kúria érintett jogegységi határozata helybenhagyja, a bankoknál hagyja, és segít a bankoknál hagyni az indokolatlanul elv ett pénzösszegek egy részét. Ez pedig tűrhetetlen, erre megoldást kell találni. Reményeim szerint pedig itt, a parlament keretein belül, a Parlament falain belül igenis megoldást kell találni erre. Ehhez viszont belátás és őszinte kibeszélés szükségeltetik . Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, és megadom két percre a szót Staudt Gábor képviselő úrnak. DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Igyekszem mindig arr ól beszélni, ami a leírt anyagban van, és a 99. oldalon a 6/2013. jogegységi határozatról beszélek. Ezt Rubovszky képviselőtársamnak mondanám. Tehát mielőtt nekem esik, lehet, hogy érdemes lett volna megnézni, hogy miről is szól ez a beszámoló. Egyébként a z egy probléma volt, és ezt államtitkár úrnak is elmondtam már bizottsági ülésen és korábban is, hogy a kormány gyakran hivatkozott a Kúriára, hogy azért nem tud az Országgyűlés elé egy jogszabályt behozni, mert a Kúria ezt vagy azt, vagy amazt döntött.
