Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3491 Kedvet kaptak, látom. Staudt képviselő úr, Jobbik. Parancsoljon! DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen… ELNÖK : Elnézést, én vé tettem, mert egy körben egy frakcióból csak egy képviselő szólhat. Csak annyira megörültem, hogy egymásnak adogatják a szót, hogy ez az öröm majdnem eltérést hozott nekem a házszabálytól. Viszont nem kétperces módon, hanem más módon szólhatnak. Így aztán e lőre bejelentett felszólalóként megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, a Jobbikból. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tiszteletem jeléül nem kívánom kellemetlen helyzetbe hozni kormánypárti képviselőtársamat. Két jogegys égi határozatot említettünk, Staudt képviselőtársam is, én is, az egyik 2013as, de nyilvánvalóan van egy 2014es is. Igazunk van, de nem erről szól a vita, ne ebbe menjünk most bele. A helyzet az, hogy nagyon jó, hogy ezt a csomagot tárgyalhatjuk, ami mos t előttünk van, és a Kúria tekintetében én látok olyan mozgásokat, amelyek kapcsán csak az elismerésemnek adhatok hangot. Az egyik legfontosabb a jogos védelemmel kapcsolatos határozatok pozitivitásán, pozitív mivoltán túl egyértelműen annak a menekültügyi lényegében elemzőcsoportnak a felállítása, ami ha tisztességesen ki lenne fejtve, akkor korunk egyik legsúlyosabb problémájára lenne képes reagálni. Hiszen láthatjuk, egy elképesztő statisztikával szembesülhettek azok, akik nemcsak a híreket követik, de a mögöttük húzódó folyamatokat is: ebben az évben kevesebb gyermek született az utóbbi hetek, hónapok viszonylatában Magyarországon, mint ahány menekült lepte el hazánkat. Tehát látható, hogy egy olyan súlyos problémakörről van szó, amire a törvényhozásnak is figyelnie kéne, és minden hatalmi ágnak is figyelnie kellene. Egy átfogó stratégia mentén meg kellene védenünk Magyarországot egy nagyon súlyos kibontakozó helyzet kapcsán. Nagyon örülök, hogy itt azért legalább felmerül ennek bármilyen szintű rendezési terve, de a kifejtést egyértelműen hiányoljuk. Nagyon remélem, hogy jövőre ugyanekkor vagy valamely alkalommal majd arról lehet beszélni, hogy mire jutottak ezen ügymenet kapcsán. Tehát látni kell azt, hogy - amint említettem , az, hogy a Kúria bizonyos tekintetben félreérthető határozatokra jutott, más esetekben pedig még segítette is volna a kormányzat munkáját, ez egy furcsa kettősséget szül. Említettük, hogy kimondásra került, hogy nincs átváltás, átszámítás volt jellemzően a devizahitelesügyekben. D e azt is el kell mondjuk, óriási hibának tartom, hogy a Kúria a devizahiteles szerződések teljes spektrumának ismerete, azok szükséges kielemzése nélkül jogegységi döntést hozott a témában, hiszen látható, hogy valóban ez alapozta meg a későbbiekben a korm ányzat cselekvési tervét, hivatkozásokat keletkeztetett, a kormányzat számára egyébként hamis hivatkozásokat is, hiszen azt állította, hogy kedvezményes forintosítási árfolyamot nem alkalmazhatott volna, de mint említettük, ez tényszerűen nem igaz. Itt azé rt nagyon komoly kérdések merülnek fel. Amikor a jogegységi határozat arról szól, hogy a devizában nyilvántartott, s a többi, s a többi szerződések tulajdonképpen devizahitelek, hát, nagyon sokszor a tényekkel szemben fogalmaznak meg olyan állítást, állítá sokat, amelyek egyszerűen védhetetlenek. De ha most ezeken túllépnénk egy pillanatig, fogalmazzunk meg pár olyan aggályt, ami az utóbbi évek során nagyon sokszor felmerült, de sem a törvényhozás, sem a Kúria, sem más nem tudott megnyugtató válaszokat bizto sítani ezen kérdéskörök kapcsán, mégis e kérdések megválaszolása nélkül hoz határozatot. Példának okáért hogyan fordulhatott elő, hogy úgynevezett devizahiteleket végzettség nélküli emberek írattak alá, pontosabban szerződéseket végzettség nélküli emberek írattak alá polgárokkal, sok esetben extra jutalékért, de ez egy olyan mellékkörülmény, ami nem hiszem, hogy a Kúria vizsgálati körébe tartozna. De az egészen bizonyosan meg kellett volna hogy jelenjen lenyomatként határozati szinten is, hogy itt bizony so rozatos, tömeges és a
