Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - ELNÖK: - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3487 előremutatónak. A Kúria jól értelmezte azt a szándékot, amivel az Országgyűlés ezt az új törvénymódosítást megalkotta és a Btk.ba ezt beemelte. Ugyanúgy az adóügyekben az adótitok célhoz kötöttsége esetében vagy akár a NAV bizonyítási kötelezettségének körében hozott döntéseket is jónak, fontosnak tartjuk, és ugyanígy egyébként a vagyonbecslésekkel kapcsolatos döntéseket és elemzéseket i s. Fontos az, hogy a Kúria valóban a törvényesség őre legyen, és akár a NAV túlterjeszkedésével szemben is ellen tudjon állni, persze természetesen a jogszabályok talaján. Az önkormányzati jogalkotás felülvizsgálata kapcsán van pozitív meglátásunk. Az önko rmányzati vagyonadóval kapcsolatos döntés, ahogy azt elnök úr kiemelte, egy jó döntés, bizony az adóztatásnak is valahol korlátot kell szabni, és a Kúria ezt jól találta el, és jól mondta ki, hogy egy bizonyos szint fölött ez már tulajdonképpen egy olyan e xtra terhet jelent, ami feléli, elpusztítja akár az adóztatott tárgyat is. Viszont ami a szociális segélyek terén hozott döntést illeti, szintén önkormányzati jogalkotás felülvizsgálata, itt viszont egyfajta kritikával szeretnék élni, és akár a nép hangjak ént, ha szabad így fogalmaznom. A döntés itt az volt, hogy a szociális segély feltételéül nem lehet a magánszféra körébe tartozó tevékenységeket kikötni; ilyen például a tisztálkodás. Akár még azt lehetne mondani, hogy érthető az irány, viszont én veszélye snek érzem, hogy hol van a határ ebben a történetben, hogy adott esetben, mondjuk, egy udvar vagy az ingatlana rendben tartásának vagy az ingatlan környezetének a rendben tartása is akkor a jövőben ennek foge számítani. Tehát hogy egy önkormányzat legaláb b annyit elvár közpénzből nyújtott segélyekért, hogy valaki rendben tartsa a lakókörnyezetét, akkor nagyon reméljük, hogy ez azért nem fog beleesni abba a körbe, ami a Kúria szerint nem fér bele az önkormányzati jogalkotás szabadságába. A veszélyeikre szer ettem volna felhívni a figyelmet. A menekültügyi joggyakorlati elemző csoport felállításáról is lehet olvasni ebben az anyagban. Ezt jónak tartjuk, hiszen a menekültügy, a bevándorlásügy egy nagyon fontos és egyre inkább kiélezett terület. Bizonyára a jövő ben a menekültek egyre nagyobb számban való érkezése a jogalkotást és a Kúriát is döntésekre, illetve a különböző bíróságok döntéseinek az egységesítésére hatalmazhatja fel, illetőleg erre sor kerülhet. Úgy gondolom, hogy talán ebben a beszámolóban is szív esen olvastunk volna részletekről. Ha most nem is, akkor talán a jövő évi beszámolóban nagyon érdekelnének minket azok, hogy a menekültügyi joggyakorlatot elemző csoport mire jutott, és ennek a részleteit szívesen áttekintenénk és meg is vitatnánk itt a Há z előtt. Amiben határozott társadalmi kritikát kell megfogalmaznunk, ez viszont a devizahiteles döntés. Itt jogászként és valóban a nép hangjaként, de megfelelő módon jogi alapra helyezve a kritikát, szeretném azt mondani, hogy ezt nagyon nem tudtuk üdvözö lni. Úgy gondoljuk, hogy az a körülmény, hogy egy döntés adott esetben bankokat, komoly piaci szereplőket érint, össztársadalmi méreteket ölt, attól még csak és kizárólag a jogszabályok elemzése alapján és a jogszabályok alapján szabad meghozni egy döntést , és nem szabad megremegnie senki kezének. Ugyanez igaz az Országgyűlésre is egyébként, tehát ezt nem csak a Kúriának címezzük, hogy elnök úr ne érezze úgy, hogy itt a Kúriát tesszük csak felelőssé, vagy azt mondjuk, hogy a Kúriának adott esetben megremeg a keze. Ugyanúgy a Fideszkormánynak, egy kétharmados Fideszkormánynak, FideszKDNPkormánynak is teljes mértékben megremegett a keze, amikor csak a törvényeket kellett volna betartatni a bankokon, de nem jól van az, hogy olyan döntések születhetnek, amel yek valójában nemcsak a társadalom felfogásának, hanem véleményünk szerint a jogi, szakmai kívánalmaknak sem mindig felelnek meg. Ebben az esetben a Kúria a devizahitelszerződések teljes spektrumának ismerete nélkül hozott jogegységi döntést. Véleményünk s zerint nem történt meg oly mélységében a probléma kielemzése, gazdasági és egyéb szempontokból a kielemzése, ami alapján egy ilyen döntést felelősen meg lehetett volna hozni. (15.40) Hogy mire is gondolok? Tényleg muszáj erre egy kicsit részletesen kitérne m, hogy bemutassuk az ezzel kapcsolatos fenntartásainkat. Ez a jogegységi határozat úgy kezdődik, hogy kimondják,
