Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 10. szerda (39. szám) - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében; a Kúria 2013. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel... - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3484 Tisztelt Országgyűlés! Természetesen a Kúria elnökének beszámolójából sem hiányozhat az ítélkezőtevékenység időszerűségének vizsgálata. Ebben a vonatkozásban ismét szeretnék kitérni a kényszernyugdíjazások é s az ítélkezőtevékenység időszerűségének kapcsolatára. A beszámoló erre vonatkozóan a következő megállapítást teszi - idézem szó szerint: „Figyelemmel a bírói felső korhatárt érintő 2012. évi jogszabályi rendelkezések időközbeni megsemmisítésére, 2013. évb en több kúriai bíró szolgálati viszonya helyreállt, és többek között ez segítette elő az időszerűségi mutatók javítását. A 62 éves nyugdíjkorhatárt betöltött bírák 2010ben megkezdett, majd 2012ben véghez is vitt, nyilvánvalóan jogellenes kényszernyugdíja zása az Európai Unió Bíróságának Magyarországot elmarasztaló döntése, illetve az Alkotmánybíróság kényszernyugdíjról szóló rendelkezések megsemmisítéséről szóló határozatának kihirdetése után sem rendeződött megnyugtatóan.” A beszámoló egyébként is több he lyen utal arra, hogy a nyugdíjazott bírák közül néhánynak a visszatérése javított az ítélkezési munka mutatóin. Úgy gondolom, hogy ennek a helyzetnek a korrekt értékelése elismerésre érdemes. Tisztelt Képviselőtársaim! Miután új feladatról van szó, külön e mlítést kíván a Kúria önkormányzati normakontrolltevékenysége, annál is inkább, mivel ez a terület a jövőben a közvélemény érdeklődésére tarthat számot. Érdekes adat, hogy 2013ban a Kúria Önkormányzati Tanácsa 54 döntést hozott, amelyből 29 törvényellene sséget megállapító, megsemmisítő és/vagy alkalmazási tilalmat kimondó döntés, 3 helyi önkormányzat törvényalkotói feladatának elmulasztását megállapító határozat, 2 határozat született rendeletpótlás tárgyában, 8 határozat az indítványt elutasította, 12 es etben pedig az Önkormányzati Tanács eljárást megszüntető vagy érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést hozott. Az 54 elbírált ügyből 34 kormányhivatali indítványra, 16 bírói kezdeményezésre, 2 pedig az alapvető jogok biztosa indítványára született. Két es etben indítványozási joggal nem rendelkező magánszemély kérelmét utasította el érdemi vizsgálat nélkül a tanács. Az összes ügyhöz képest a bírói kezdeményezések száma is határozott növekedést mutat, a 2012. évi 3 elbírált kezdeményezéshez képest 2013ban m ár 16 ügyben döntött a Kúria bírói kezdeményezés tárgyában. Kedvező fejlemény, hogy a Kúria normakontrolleljárása során alkalmazza a személyes meghallgatás lehetőségét. Ezáltal a Kúria megpróbálta a normakontrolleljárást a peres eljáráshoz közelíteni, a közvetlenség elvét érvényesíteni a normakontrolleljárásokban, ami szintén helyes. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Kúria 2014. évi szakmai célkitűzései között szerepel a kisajátítási perek gyakorlata vagy a Kormánytisztviselői Döntőbizottság hat ározatainak bírósági felülvizsgálata. A célkitűzéseket modern módszerekkel igyekszik a Kúria megvalósítani. Figyelemre méltó megoldás, hogy a doktori iskolák hallgatói közül kikerülő gyakornokok a Kúria ítélkező tanácsai mellett fognak működni. A beosztást az érintett gyakornokok kutatási témája határozza majd meg. A doktoranduszhallgatók a bírák munkáját segíthetik azáltal, hogy a tanácsra kiosztott ügyekben felmerülő és a hallgató doktori témájához kapcsolódó jogkérdésekben kutatást végeznek, tudományos s zakvéleményt adnak. A Kúria intézményi stratégiájának szerves részét képezi egy olyan igazságügyi alkalmazotti struktúra kialakítása, amely alkalmas arra, hogy a bírák munkáját a leghatékonyabb módon segítse. A célkitűzés az, hogy a megfelelő létszámú és a szükséges kompetenciával rendelkező igazságügyi alkalmazottak közreműködésével a bírák munkaterhe csökkenjen, a munkavégzésük során az érdemi feladatokra tudjanak összpontosítani. Célkitűzés továbbá az is, hogy az egyes munkaköröket annak ellátásához felt étlenül szükséges végzettséggel rendelkező személy lássa el. A beszámoló szerint célkitűzés az, hogy minden ítélkező tanács munkáját egyegy főtanácsadó segítse, ami összesen 19 főtanácsadói státus létesítését jelenti. Reméljük, hogy ehhez a költségvetési forrás is rendelkezésre áll majd jövőre.
