Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 8. hétfő (37. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizott... - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK:
3305 ELNÖK : Köszönöm, Vécsey képviselő úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZP. (20.30) DR. LEGÉNY ZSOLT, a Törvényalkotási bizotts ág kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottságban elhangzott vita során megfogalmazódott ellenzéki képviselőtársaim részéről jó pár mondat, jó pár állítás, ezeket szer etném értelemszerűen ismertetni a Házzal. Meglátásunk szerint ennek a törvényjavaslatnak - mondjuk úgy - egyetlen célja van, ami a valódi célt takarja, ez pedig az úgynevezett plázastop fenntartása. Jóllehet a hatályban lévő szabályozás szerint most, év vé gén, december 31én lejárna az a törvényi korlátozás, de ezt most egy törvénymódosítással megoldja a kormány, és így 2015. január 1je után sem lehet bevásárlóközpontot építeni külön engedély nélkül. A törvényjavaslat egy - mondjuk úgy - enyhítést fogalmaz meg, méghozzá azt, hogy nem 300 négyzetméterben rögzíti ennek a határát, hanem 400 négyezetméterben, tehát 400 négyzetméter feletti bevásárlóközpont esetében már ismételten - mondjuk úgy - külön engedélyt kell kérni. Tehát január 1jétől 400 négyzetmétert meghaladó üzlet vagy bevásárlóközpont építéséhez vagy ennél nagyobb alapterületet eredményező bővítéshez szakhatósági állásfoglalás szükséges. Ahogy azt kormánypárti képviselőtársam elmondta, ilyen ügyben szakhatóságként országos illetékességgel kizárólag osan a HajdúBihar megyei kormányhivatal vezetője jogosult dönteni. Előzetes szakhatósági hozzájárulás is igényelhető, amely egy évig használható fel az engedélyezési eljárásokban. Amennyiben pedig az engedélyezési ügyben a HajdúBihar megyei kormányhivata l már részt vett volna, ebben az esetben a másodfokot a Heves megyei kormányhivatal vezetője látná el. Az építési engedély iránti kérelem szakmai megalapozottságát egy, a miniszterek által delegált, öt főből álló bizottság fogja véleményezni. Ez a bizottsá g azonban elméletileg csak egy meghatározandó szempontrendszert vett figyelembe, így például a beruházásnak az adott településre gyakorolt környezetvédelmi közlekedési hatásaival állapítja meg az álláspontját. A végső szót minden esetben a kormányhivatal v ezetője mondja ki. A bizottság hivatalos véleményét csupán mérlegelni köteles. Nem értjük, hogy akkor így mi értelme van ennek a bizottságnak - mondjuk úgy - közbenjárását kérni, hiszen akkor vagy egy kirakatbizottságról van szó, ha a véleménye számít csak , ha pedig azt gondolták, hogy ennek a bizottságnak a kezébe kellene tenni ennek az eldöntését - mármint ennek az adott ügynek , akkor meg miért kell ehhez a kormányhivatal vezetőjének döntése. Meglátásom szerint a törvényjavaslat szakmai, jogszabályszerk esztési fércmunka. Nyilvánvaló igazolása ez annak, hogy ennek a szabályozásnak kizárólagosan politikai célja van. Mi több, kifejezetten személyre szabott jogalkotási lépésről lehet szó. Láttam, hogy L. Simon államtitkár úr nem érti. Mivel bejelentkeztem ír ásban hozzászólásra, ezért természetesen ott bővebben ki fogom ezt fejteni, mármint a képviselői hozzászólásomban. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban. - L. Simon László: Mit nem értek?) ELNÖK : Köszönöm szépen, Legény Zsolt képviselő úr. Tisztelt Or szággyűlés! Megkérdezem L. Simon László államtitkár urat, hogy kíváne hozzászólni mint előterjesztő. (L. Simon László: Nem, köszönöm.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság, valamint a vitához kapcsolódó Fenntartható fejlődés bi zottsága jelezte, hogy nem kíván előadót állítani.
