Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 8. hétfő (37. szám) - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3288 működhetett volna, hogyha nem szüntették volna meg erre a parlamenti ciklusra. Ezen fogyasztóvédelmi bizottsággal kapcsolatos bejelentések és a részben ide, részben azon kívül, privát csatornán érke ző megkeresések alapján elmondható, hogy bizony a magyarnak nevezett üzletlánc esetében legalább annyi fogyasztóvédelmi kifogás merült fel a beszállítók, a magyar kisvállalkozók, a termelők és a vásárlók részéről, mint azon multiláncok esetében, amelyeknek a fogyasztóvédelmi szőnyegbombázását a Jobbik a kezdetektől fogva javasolja. És ez most sincs másképp, miért változott volna meg a véleményünk? De el kell hogy mondjuk, a CBAval kapcsolatos, beszállítókat érintő visszaélések elképesztő széles skálán mozo gnak, és elképesztő durva spektrumot mutatnak. Az úgynevezett polcpénz bár már visszaszorulóban van, és egyéb alternatív eszközökkel próbálják a multiláncok is terhelni a beszállítókat, magyar vállalkozókat, de a CBA bizony ebben a versenyben sajnálatos mó don ott volt az élbolyban. És én nagyon szeretném, hogy egy sikeres magyar hálózat működjön, egyáltalán nem állnak közel a szívemhez azok a külföldi hálózatok, amelyek itt vannak Magyarországon. Tehát ha valamelyik politikai erő, akkor a Jobbik biztos, hog y nem vádolható azzal, hogy védené ezen multihálózatokat, dehogyis; ezt a több ezermilliárdos, indokolatlanul kivitt, menedzsmentdíjakra, gyártási technológiára, informatikai rendszer bérlése címszó alatt kivitt hatalmas tömeget be kell vonni az adóztatás alá, bármi áron. Csakhogy így ezt nem lehet. És el kell hogy mondjuk, az a 0,1 százalékról most már 6 százalékos skáláig növekvő díj, amivel terhelnek bizonyos láncolatokat - szintén helyesen , önmagában a fogyasztókon, vásárlókon fog csattanni, ha semmif éle mechanizmust nem raknak mellé, ami megakadályozná ennek a termékek, szolgáltatások árába való beépítését. Ugyanaz fog történni ezekkel, mint a tranzakciós illeték esetében a pénzintézeteknél, ugyanaz fog történni, mint a távközlési különadó egy jó rész ével a telekommunikációs szolgáltatások esetében. Tehát önök látszólag és az óriásplakátokon elszámoltatják a bankokat, a multikat, mindenkit, de a valóságban megint a magyar emberek fizetnek, és nem látunk olyan mechanizmust, ami ezt megakadályozná. Tehát a mi javaslatunk szerint sokkal inkább a jogi klímát kellene olyanná alakítani, hogy helyzetbe lehessen hozni magyar termelőt, magyar vállalkozót és magyar vásárlót, ez legalább olyan fontos. És a jogi klíma mellett azért beszéljünk arról is, hogy eddig a zért volt egy Nébih, amely a büntetésekből, a bevételeiből képes volt újabb piaci ellenőrzéseket foganatosítani, képes volt széles körű razziába kezdeni, hogyha kell. Volt egy nagyon sikeres jobbikos módosító indítvány, ami csodák csodájára átment az előző ciklusban, majdnem tízszeresére tudtuk növelni a külföldi élelmiszerláncolatokra kivethető bírság maximumát. A probléma az, hogy ezzel nem igazán éltek, és ahol pénzügyi bírsággal éltek, ott sok esetben megint csak a dolgozókon csattant az ostor. Tehát i tt is a jogi klíma rendbe rakására van szükség ahhoz, hogy ne a vállalkozót, ne a beszállítót, ne a magyar polgárt, ne a vásárlót terheljék újra és újra. Csakhogy ezen Nébih esetében mit csinált a kormányzat? Azt mondta, hogy a bírságolásból származó bevét el már nem ezen szervezeté, már nem finanszírozhatja a piaci ellenőrzéseket, az folyjon be a költségvetésbe, duzzassza a bevételi oldalt; majd a kormány vagy Magyarország kormánya a költségvetésen keresztül ad valamennyit működésre ennek a szervezetnek, am iről nem tudjuk, hogy mennyi. Most látjuk a 2015ösben, de honnan tudjuk, hogy ’16ban, ’17ben vagy egy kormányváltást követően mennyi fog jutni annak a szervezetnek, amely korábban a saját skáláján volt képes mozogni, most pedig irányítottá, kézi vezérel tté válhat? Látható tehát, hogy a kormányzat lépései nemhogy nem párhuzamosak, de néha saját magukkal szembe mutatnak. És egészen elképesztő módon most egy nagyon jó problémafelismerésből egy egészen képtelen cselekvési terv látszik kibontakozni. Nem látsz ik ebből a javaslatból, hogy hogyan lehet ezeket a külföldi hálózatokat több adó befizetésére bírni. Azt fogják csinálni, majd valami kis minimális nyereséget kimutatnak, még egyszer mondom, az ezermilliárdosból, tehát egy hatalmas tömegből, vagy a háttérb en kiegyeznek önökkel, hogy mennyit kell becsöpögtetni a költségvetésbe
