Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3146 Ugyanígy, hadd mondjam el, sokak szerint az, amit mi csinálunk otthon, az nem állattenyésztés, hanem állatkert. Ugye, lo vaink vannak, szamaraink vannak, juhaink vannak, marháink vannak, és minden egyes fajtához különböző nyilvántartási rendszer van. Igényelem folyamatosan a lóútleveleket, ENARban csináljuk folyamatosan a szarvasmarhákat, instruktorral kell egyeztetni ahhoz , hogy a juhokat meg a kecskéket nyilvántartassuk. Átláthatatlan a kormányzati rendszer. A gazdák életét az segítené, hogy ha egy egyszerű lekérdezéssel - az ENARhoz hasonlóan - mód lenne arra, hogy az összes állatfajta esetében működjenek azok a rendszer ek, amivel adatokat tudok elérni. Tehát én arra akartam ezekkel a gondolatokkal felhívni a figyelmet, hogy számos olyan lehetőség van, amivel a gazdálkodók érdekeit lehetne még itt képviselni a parlamentben, és mindezeket ha az agrárkamara vezetője megtenn é, akkor élhetne azzal a lehetőséggel, amit kritizáltam, hogy miért ő képviseli ezt. Mert ezek nem az agrárkamara szervezetét erősítenék, hanem a gazdálkodók lehetőségeit bővítenék, és az ő életüket egyszerűsítené. Tehát a jó az lenne, hogy ha ilyen jelleg ű előterjesztések sokasága után beszélnénk arról, hogy az agrárkamarai tagságnak a legitimitása, a rendszerének a szükségessége mennyire fenntartható. Én azt gondolom, hogy ha ilyen jellegű szolgáltatásokkal minden egyes gazda életén próbálnának segíteni, akkor az önkéntes tagságtól sem kellene félni, mert növekedne azoknak a száma, akik igénybe akarnák venni ezeket a szolgáltatásokat. Így jelen pillanatban nem érzi azt nagyonnagyon sok kamarai tag, hogy érte lenne a kamara, hanem inkább úgy tűnik, hogy ők vannak a kamaráért, hogy a kamara saját létét tudja ezzel igazolni. Arra kérem elnök urat, hogy higgye el, hogy nem politikai támadást szándékoztam mondani felszólalásommal, hanem egy más megközelítéssel akartam az agrárkamara működésére rávilágítani. Kös zönöm szépen, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Öné a szó. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Egy apróságot még el kell itt mondanom, mert szóba került, a demokrácia és a kamara kapcsolatáról. Én úgy gondolom, hogy ha a demokratikus működés lenne jellemző a kamarára, az azt igényelné, hogy a kamarai érdekképviselet feladatait önszerveződő he lyi gazdatanácsok határoznák meg, és az érvényesítést számon kérhetnék a megyei, illetve országos testületektől. Ehelyett ugye mi van? Az agrárkamara egy fentről lefelé építkező szervezet, ami figyelmen kívül hagyja a helyi kezdeményezéseket, és döntően a központi államhatalom igényeit érvényesíti a tagságával szemben is akár. Más alapvető ellentmondás az, hogy az agrárkamara igazgatási közfeladatokat is köteles ellátni, továbbá első- és másodfokú közigazgatási hatósági hatáskört is gyakorol, amelyek akár f ogalmi szinten is kizárhatják a tagság érdekképviseletét. Azt hiszem, ez könnyen belátható. Az alulról kezdeményezés, a tagsági önszerveződés intézményi kiiktatását jól mutatja az agrárkamara megyei szervezetének formális jellege, hatásköreinek a kiüresíté se. Eszerint a megyei, fővárosi küldöttgyűlés az agrárkamara területi önkormányzatiságának szervezete. A megyei, fővárosi küldöttgyűlés feladata az agrárkamara területi szervezeti elnöke, valamint alapszabályában meghatározott tisztségviselőinek megválaszt ása, az országos küldöttek megválasztása, az alapszabályban meghozott döntések meghozatala. Úgy gondolom, hogy ezek jól mutatják azt, amilyen ellentmondást felfedezünk itt a demokratikus működés és a kamara valódi működése között, és jó lett volna, ha ezen módosítás ezeket is orvosolja. Még egy kérdésem lenne államtitkár úrhoz, ami nem szorosan ezen törvényhez tartozik, de feltétlenül szeretnék rá választ kapni. Ígérték, hogy lesz egy salátatörvény, ami így év vége táján kerül benyújtásra, és rendezi azokat a problémákat, amelyek az év során felmerültek az esetleges agrártárgyú törvényekkel kapcsolatban. Itt gondolok például a kiskertek problémájára, amit már
