Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3142 Milyen gara nciákat tud adni az agrárkamara vagy a jogalkotó arra, hogy ezzel az adatok nem lesznek politikai célokra felhasználva, nem lesz politikai megtorlás eszköze az ezen adatokból beszerzett információk? A települési agrárgazdasági bizottságokkal, a TABokkal k apcsolatban hosszú adatkérési folyamatban voltam az agrárkamarával, miután a kamara saját alapszabályával ellentétesen nem értesítette a tagjait az alakuló ülésekről. Az LMPhez ezzel kapcsolatban számos megkeresés érkezett, és egytől egyig arról szóltak, hogy az országban számtalan helyen alapszabályellenesen történt meg az agrárkamarai bizottságok alakuló ülésének összehívása. Az üléseket a gazdálkodók háta mögött hívták össze, a meghívók kiküldése és a jelölési folyamat nem volt átlátható, a kormánypárt hoz közel állók lényegében maguk között játszották le az egész folyamatot. Kiskunfélegyházán például 1575 regisztrált tagból 11 fő választott öttagú elnökséget, amelynek egy helyi fideszes önkormányzati képviselő lett az elnöke; 1575 regisztrált tagból nem kapták meg a meghívót. (Sic!) Az LMP az ügyészséghez fordult, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a települési agrárkamarai bizottságok megalakulását a Fidesz kisajátította, és a saját embereivel töltötte fel a testületeket. A kamarai bizottságok számos helye n alapszabályellenesen jöttek létre, és éppen úgy, mint a trafikpályázatok esetében, a kormánypárthoz való hűség ezúttal is fontosabb volt, mint az érintettek érdekei. A TABok megalakulásával kapcsolatban a Fővárosi Főügyészség is megállapította a hiányo sságokat, azonban azzal a mókás megállapítással, hogy miután lezajlott ezeknek a létrehozása, utólagosan már nem lehet változtatni a jogszerűtlen állapoton. A hiányosságok, illetve visszaélések indítéka ugyanaz lehet, mint a zártlistás országos kamarai vál asztásoké 2013ban: minden szintre a maguk megbízható emberét akarták ültetni. Ezeken a választásokon csak a jelölő szervezetek listái közötti választást tették lehetővé, széles körben kizárták a szakmai szervezetek önálló részvételi lehetőségét. A kamarai választásnak nevezett színjáték szabályait a jórészt a kormány közeli Magosz vezetőiből álló átmeneti elnökség dolgozta ki, és csupán egyetlen szervezet, a Magosz állított listát minden megyében. A részvétel ennek megfelelően is alakult, a szavazásra jogo sult mezőgazdasági szereplők 93 százaléka nem vett részt a kötelezővé tett agrárkamarai választáson. Az a kérdés, hogy vajon egy 7 százalékos részvételnél mennyire lehet legitimnek tekinteni a kamarának bármilyen vezetését és vezetési szintjét. Különböző t rükkökkel, fortélyokkal tehát biztosították az agrárkamarai hálózat teljes fideszesmagoszos megszállását, egy szakmai szervezetből teljes egészében politikai szervezetet csináltak. Most pedig arra kér felhatalmazást az agrárkamara az Országgyűléstől, hogy a gazdák legtöbb személyes és gazdálkodási adatához is hozzáférhessen. Kérdezzük ezt: hol fog megállni az agrárkamara terjeszkedése, és hol lesz az, amikor már nem akar többet? Ugyanakkor a politikailag semlegesnek kicsit sem nevezhető agrárkamara jelentő s forrásokhoz is jut évről évre a brüsszeli támogatásokból és a tagság által fizetett tagdíjakból, ugyanakkor ezek elköltése sem kellően átlátható, itt sem valósul meg az átláthatóság alapelve. Az agrárkamara csak 2014ben 1 milliárd forintra tett szert az Európai Uniótól a gazdálkodói információs szolgálat fejlesztéséhez, továbbá megközelítőleg évi 1,52 milliárd forintot szed be tagdíjakból, az elmaradt tagdíjak pedig adók módjára behajthatóak. Ez is alapvetően kérdéseket vet fel, hogy a kamarai tagdíj il yetén való behajtása vajon mennyire szolgálja a tagság érdekeit. A jelentős források ellenére a gazdáknak nyújtott lényegi szolgáltatások köre szűk, a gazdainformációs rendszerhez például nem járul a pályázatírásban való segítségnyújtás. A már említett for rásokon kívül a falugazdászhálózat NAKhoz kerülése miatt további 1,7 milliárdot is megkapott a kamara a központi költségvetésből. A törvénnyel kapcsolatban csak néhány konkrét észrevételt teszek, hiszen mint a korábbiakban részletesen kifejtettem, az agr árkamarában fejétől bűzlik a hal, és minden további törvényalkotási munka ebben a tárgyban lényegében értelmét veszti. Az átláthatóság fokozására mindenesetre az LMP módosító javaslatokat fog beadni az agrárkamarai törvényhez. Ezeket a mai nap folyamán már aláírtam, és benyújtásra kerültek.
