Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3138 Ez sajnos nem következett be, és talán ennek is az egyik következménye az, hogy jelenleg a kamara valóban túl erősen köthető a kormányhoz, és túlzottan is a Fidesznek egy kis kiszolgáló szervének tűnik sok esetben. Előttem már elhangoztak azok a személyi kötődések, amelyek egyértelműen mutatják azt, hogy nem egy független szervről van szó, és nem arra törekedtek a kamara kialakításakor, hogy kormányokon átívelő, az érintettek, termelők érdekeit minden szempontból és minden változásokon keresztül képviselni tudja. Te hát le kell szögezni, hogy az átalakítás nem érte el azt a célját, amit egyébként önök hangoztattak és mi is szerettünk volna. Épp ezért ennek a kamarai törvénynek az ilyen apróbb foltozgatása nem fogja tudni azt eredményezni, hogy a helyzet megváltozzon, és elérjük azt a célt, hogy valóban a kamarai tagok érdekében tudjon működni ez a szervezet. A kötelező tagságot úgy önmagában én egyébként nem ítélem el. Az az 5 ezer forintos regisztrációs díj szerintem is egy bizonyos szint alatt azért megterhelő lehet, és sokaknak okozott problémát, de én nem a kötelező tagságban látom azért itt a gondot, hanem abban, hogy emellé nem kapták meg azokat a szolgáltatásokat, amelyeket egyébként joggal vártak el és amelyeket önök is hangoztattak. De néhány konkrétumot minden képpen ki szeretnék emelni. Igyekszem azokat kihagyni, amelyeket államtitkár úr már elmondott a javaslattal kapcsolatban, de azért vannak itt részletre menő aggályaink és problémáink, amiket ki fogok fejteni. Azt szeretném elöljáróban elmondani, hogy ennek a helye egyébként a részletes vitában lenne, de erre most már nincs lehetőség, így kénytelen vagyok idehozni az általános vitába. Bizottságban lesz mód rá nyilvánvalóan, és azt meg is fogom tenni, illetve a módosító indítványok is - azt hiszem, holnap 16 óráig lehet benyújtani őket - meg fognak érkezni időben, de itt, a Ház falai között azért egykettő mellé mindenképpen szeretnék érveket lefektetni. A törvényjavaslat 1. § a) pontja szerint meghatározott gazda törvényi fogalma ellentmondónak és pontatlanna k tűnik a mi szempontunkból. Ez ugyanis a következő. „a) gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező őstermelő, az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá az aa) és az a b) pontok szerinti feltételek hiányában a földművesként nyilvántartott személy.” Egyrészt úgy gondolom, hogy nem indokolt, hogy az őstermelő mint gazda esetében az előterjesztés mellőzze a legfőbb ismérvét, az agrárgazdasági tevékenységet folytatót. (20.50 ) Ha ugyanis a természetes személy gazdálkodó, és sem az Övtv.ben, sem a TEÁORjegyzékben taxatív módon meghatározott tevékenységek egyikét sem végzi, úgy fogalmilag kizárt az őstermelői minősítése. Annak sincs tárgyi vagy szabályozástechnikai alapja, hog y a törvény csak az egyéni vállalkozónál tünteti fel a tevékenységet, ami egyrészt az agrárgazdasági, másrészt az őstermelői fogalomnál zavart kelt. Sőt, értelmetlen annak az ismérvnek a kiemelése, hogy az ország területén székhellyel vagy telephellyel ren delkezik. A székhely a szervezeti, jogi vagy nem jogi személy részére fenntartott működési területet jelző kategória, ami a természetes személy gazdálkodónál szinte elesik. Az őstermelőnek, mivel nem szervezeti személy, nem lehet székhelye sem. Végül a föl dművesként nyilvántartott személy mint gazda beemelése a természetes személy gazdálkodó kategóriába szintén aggályos, a földműves ugyanis a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény 5. § 7. pontjában meghatározott összetett törvényi fogalom, részben belföldi természetes személyt, illetve tagi állampolgárt jelöl, másrészt pedig kiterjed az uniós illetőségű avagy belföldi mezőgazdasági termelő szervezet természetes személy tagjára is, ha ez a cégvagyon tulajdonosa természetesen. Eszerint földműv es az is, aki legalább 25 százalékban tulajdonban álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszövetkezet olyan tagjának minősül, aki mező- és erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező- és erdőgazdasági és azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi. Ezért a tervezet földműves fogalma nem más, mint a javaslat által nevesített külön szabályozott gazdálkodó szervezet 25 százalék arányát elérő cég tulajdonosa, így a nevesítése mintegy megkettőzi, de legalábbis átfedi a gazdálkodó
