Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független):
3118 A közszolgálati médiaszolgáltató vagyona az állam, illetve az alap kezébe kerül. Ismert például, hogy a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületéből szinte már mindent kiköltöztettek a Kunigunda utcába - ha én jól tudom, akkor jóformán csak szinkronstúdiók működnek ott , é s halljuk már évek óta, hogy tervezik az épületet eladni. Most már csak az kérdés, hogy vajon ki nézte ki magának, melyik oligarcha tervez például szállodát építeni a Bródy Sándor utcába, hogy egy aktuális példát mondjak. A hatalmas mamutintézmény létrejöt tével óhatatlanul felmerül az a kérdés is, hogy mi lesz egyébként az MTIvel, esetleg neki is el kelle költözni a Naphegy téri épületéből - az sincs egy rossz helyen egyébként, javaslom a haverok figyelmébe , vagy nyilvános pályáztatás nélkül esetleg ez t is majd így sikerül valakinek jól átjátszani. A törvénymódosítás talán leglátványosabb eleme „A közszolgálati média stratégiai terve és a közszolgálati értékek mérése” című fejezet. A módosítás szerint a közmédiaszolgáltató minden évben stratégiát alkot , ami alapul szolgál a közszolgálati médiaszolgáltatás működéséhez, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató és az alap közötti együttműködéshez. A stratégiaalkotásnak ebben a formában legalább két okból egyáltalán nincsen értelme. Mivel a törvény pontosa n megmondja, hogy mennyi közpénz áll a közmédia rendelkezésére, ezért nincs az a stratégia, ami ne pont ennyi közpénz elköltését látná kívánatosnak. A közmédia szabályozásának alapvető hibája az előre rögzített költségvetési keret, mert ez sem nem hatékony , sem a közszolgálati funkciók újragondolására nem ösztönöz, tehát innovációról itt biztosan nem beszélhetünk. A másik ok, ami miatt a stratégiaalkotás szemfényvesztés ebben a formában, az az, hogy nincs következménye, a törvényben rögzített költségvetési támogatás összegét nem befolyásolja ugyanis. Arra sincs ráhatása, hogy a közmédia indítsone új tartalomszolgáltatást vagy ne indítson, ezt a döntést ugyanis továbbra is a Médiatanács hozza meg. (19.20) A stratégia egyetlen helyen kap szerepet, amikor az a bizonyos Közszolgálati Költségvetési Tanács véleményt mond az MTVA által készített költségvetésről, de az MTVA a tanács véleményét figyelmen kívül is hagyhatja, így a stratégia is csak az MTVA tetszése szerint befolyásolja a költségvetési tervezést. Ezért tehát nincs értelme. Ugyanígy nincs semmilyen következménye a közszolgálati értékmérésnek. A magyar szabályozás már létező szolgáltatások értékelését írná elő, és ez az értékelés eredményéhez semmilyen következményt nem fűz. Önmagában szükségesek lennének ezek, csak úgy kellett volna kidolgozni a törvényt, hogy legyen érdemi következménye, hogy ezeket bevezetik. Jó lenne tudni azt is, hogy a közmédia jelenlegi vezetője mit is értene közszolgálati érték alatt. Sajnálatos, hogy a stratégiaalkotást és értéke lést is házon belül kell megvalósítani, nyilvános konzultációkról, objektív külső értékelőről egyáltalán nem is esik szó. De hát a NAVbotrány után ezen nem nagyon csodálkozunk, hiszen Vida Ildikó is saját magát vizsgálta körbe, és megállapította, hogy min den rendben van. Az intézményrendszer átalakítása mellett a törvénymódosítás előkészíti a reklámadó után a következő büntetést is a kereskedelmi szolgáltatók számára. A tervezet szerint a digitális műsorterjesztők, azaz a három nagy szolgáltató, a Digi, a UPC és a Telekom, valamint a MinDig TV és a műholdas terjesztők kötelesek a közmédia két újabb csatornáját, egyrészt a március 15én induló, bulvárosabbnak beharangozott Petőfi TVt és a jövő augusztusban kezdődő futballbajnokság küzdelmeit is majd közvetí tő sporttelevíziót az alapcsomag részévé tenni. Ez azért is érdekes, mert a Petőfi TVről egyelőre az az információ ment ki a sajtónak, hogy az M2 helyén fog sugározni délutánonként, így nem teljesen világos, hogy milyen további két csatornát emleget a jav aslat. Az indoklás szerint azért kötelező a köztévéket az első helyekre tenni az alapcsomagban, hogy a néző számára az ő szolgáltatásaik legyenek elsőként elérhetők.
