Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A hűség falvairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANA TIBOR (Jobbik):
3095 akkor a leghűségesebb köz ség, a Communitas Fidelissima címet, hiszen három alkalommal is hitet tettek e település lakói magyarságuk és nemzetszeretetük mellett. Azt gondolom, tisztelt Országgyűlés, hogy az a bátorság, az a hit, az az elkötelezettség, ami megnyilvánult a fegyveres küzdelmek résztvevői, a szervezett ellenállásban részt vevők és az említett falvak lakosságainak részéről, mindenképpen elismerésre méltó, hiszen ezek az értékek sajnos mai világunkban kiveszőben vannak. Így aztán természetesen kötelességemnek érzem azt, h ogy fejet hajtsak Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti településeinek lakossága előtt. Üdvözlöm - még egyszer - azt, hogy valóban ilyen formában e falvak is megkaphatják a leghűségesebb falu címet. Novák Előd frak ciótársam már említette, hogy jó néhány személyről is megemlékezik az általános indoklás, ami nagyon helyénvaló, így ennek részleteibe nem is kívánok belemenni. A határmegállapító bizottság tekintetében, hogy hogyan is született meg a döntés, úgy állt össz e ez a bizottság, hogy osztrák és magyar rész mellett még japán, olasz, angol és francia képviselők alkották ezeket a bizonyos bizottságokat, és aztán ilyen módon született meg az a már említett 1922. szeptemberi döntés, amelynek következtében aztán a köve tkező év elején ténylegesen is újra magyar közigazgatás alá kerülhettek ezek a Vas megyei falvak. Bizony, itt valóban történt egy kis hiba, némi zavar volt a rendszerben, hiszen többször is be kellett nyújtani a javaslatot, mert az első alkalommal a címébe n akadt némi pontatlanság. Ha viszont ez már így történt, akkor arra én azért szeretném felhívni kiemelten a figyelmet, hogy 2008tól a Communitas Fortissima, a legbátrabb falu címet Kercaszomor, egy őrségi település viselheti. Őriszentpétertől délnyugatra fekvő településről beszélünk, amely akkor még két részből állt, Szomoróc község lakosai voltak azok, akik a szomszédos Kerca lakosaival és az ott állomásozó határőrök segítségével kiszorították 1920. augusztus 1jén a megszállókat, aztán ezt egy komoly és nagy erejű ellentámadás követte, így aztán újra szerbhorvátszlovén uralom alá került ez a település. Aztán hosszú tárgyalásokat követően a határmegállapító bizottság itt is meghozta a számunkra kedvező döntést, 1922. február 8án pedig a megszállók kivon ultak. Azt gondolom, hogy ennél a törvényjavaslatnál is érdemes még egyszer fejet hajtani a ma már Kercaszomor nevet viselő település polgárai előtt. Még néhány településnevet mindenképpen ide szeretnék hozni, tisztelt képviselőtársaim, mert a ma Rönök rés zét képező Felsőrönök, a Szentgotthárdhoz tartozó Rábafüzes és emellett Felsőszölnök és Pinkamindszent egy kisebb része is olyan módon került vissza, hogy magyarnak vallották magukat az e településen élő lakosok, és bizony itt is azt lehet mondani, hogy zö mmel nemzetiségi lakosokról beszélhetünk. Most pénteken lesz a tízéves évfordulója a gyalázatos 2004. december 5i kettős állampolgárságról szóló népszavazásnak. Annak idején mi ezt a magunk részéről természetesen teljes mellszélességgel támogattuk, valami nt azt is üdvözöltük, és mi voltunk az első kezdeményezője annak, hogy végül is 2010ben megszülethessen a kettős állampolgárságról szóló javaslat. Az első törvényjavaslat volt, amit annak idején a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportja benyújt ott. Ha már ennek a tizedik évfordulója felé közeledünk, akkor szerintem arra mindenképpen ki kell térni, hogy azok a települések, amelyek a javaslatban szerepelnek, ekkor, 2004. december 5én is egyértelműen hitet tettek magyarságuk mellett, mert ha megné zzük az eredményeket, akkor mindegyik falu esetében az országos átlaghoz képest nagyobb támogatottsága volt az igeneknek. Ólmod esetében ez 54 százalékot, Pornóapáti esetében 58, Felsőcsatár esetében 59, Vaskeresztes esetében 61 százalékot, Narda esetében 65 százalékot, Szentpéterfa kapcsán 70 százalékot, Horvátlövő vonatkozásában pedig 80 százalékot jelent. Az említett őrségi település, Kercaszomor is egyértelműen továbbvitte azt a történelmi örökséget, amelyet a trianoni gyalázatos békediktátum után a lak osai felvállaltak, hiszen itt is nagyon komoly kétharmados, 67 százalékos támogatottsággal győztek az igenek.
