Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - A magyar zászló és címer napjáról szóló országgyűlési határozati javaslat - ELNÖK: - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
3081 Végezetül engedjék meg, hogy rövide n ismertessem a házelnöknek írt, a Jobbikfrakcióvezető által küldött levelet, amelyben, azt gondolom, kicsit összeszedettebben felsorakoztatja azokat az érveket, amelyek bizonyos szempontból még máig aktuálisak, hiszen egyrészt Kövér László a mai napig ne m mondta ki kerek perec, hogy itt az Unió zászlaját az ő házelnöksége alatt többé nem fogjuk látni, és ugyanígy a székely zászlóról sem tudjuk, hogy nem csak egy ideiglenes intézkedése. Másrészt, ahogy említettem, a Delegációs teremben a mai napig megtalá lható e gyarmatosító birodalom zászlaja. 2012 májusában fordult Vona Gábor frakcióvezető a házelnök úrhoz, amiben felhívta a figyelmet az alábbiakra: „Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése alapján az Országgyűlés a nemzeti szuverenitásunkat megtestesítő leg főbb népképviseleti szervünk. Léte kizárólag a magyar állampolgárok akaratának köszönhető. Döntéseiért a magyar állampolgároknak tartozik felelősséggel. Az Országgyűlésnek mint ezeréves államiságunk egyik szimbólumának létezése nem függvénye az egyes nemze tközi szervezetekben, így az Európai Unióban betöltött tagságunknak, ezeket a szervezeteket születésében jóval megelőzte, és minden bizonnyal túl is éli majd. Az Európai Unió mellett más nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ, illetve a NATO is rendelkezne k önálló jelképekkel, köztük zászlóval és lobogóval. Ezen szervezeteknek Magyarország különböző megfontolásokból ugyancsak tagja, de szimbólumaikat mégsem használjuk középületeinken vagy azok előtt nap mint nap. Az Európai Unió közjogilag nem több ezen nem zetközi szervezeteknél, így például nem olyan önálló állam, amelynek Magyarország csak egy korlátozott szuverenitással rendelkező tagállama volna. Ennélfogva kizárólag saját döntésünkön múlik, hogy az Unió jelképeit középületeinken megjelenítjüke vagy nem . Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvényben a jogalkotó úgy döntött, hogy az Országgyű lés esetében az európai zászló, illetve az európai lobogó használatát nem teszi kötelezővé. Ez a döntés nem példa nélküli. Az európai közösségek egyik alapító atyjának számító Németország például egészen 2008ig nem tűzte ki, és akkor is csak kivételesen, a május 9i Európanapon az európai zászlót a berlini Reichstag tetejére. Álláspontunk szerint indokolatlan és szükségtelen a magyar államisággal vajmi kevés közösséget mutató európai zászlót az Országgyűlés épületein - vagy akár még a mai napig a Delegáci ós teremben - állandó jelleggel megjeleníteni.” Erre tekintettel indítványozta Vona Gábor, hogy az Országgyűlésről szóló törvény egyik pontja értelmében rendelkezzen úgy, hogy ne kerüljön megjelenítésre az Unió zászlaja. Azt is kértük továbbá, amivel a bes zédemet is kezdtem, hogy figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése a magyar zászló történelmileg kialakult más formáinak használatát is megengedi, javasoltuk, hogy az Országgyűlés épületeire, illetve akár itt az ülésteremben is lehetne, h ogy az Alaptörvény I) cikk (1) bekezdésében meghatározott, magyar címert is tartalmazó zászló kerüljön kihelyezésre. Ki kell mondani tehát az Európai Unió zászlajának eltávolítását az Országház épületéről, épületéből, nem pedig csak ilyen tesséklássék, fű alatti megoldásokkal kellene rendezni, hiszen ha 2004ben egy MSZPSZDSZes többség nem szégyellte kimondani, hogy az Országgyűlés esetében kivételt lehet tenni, akkor Kövér Lászlónak is kell lennie annyira bátornak, hogy kimondja, hogy igen, a Magyarorsz ág nemzeti szuverenitását legfőképpen megtestesítő szerv, az Országgyűlés épületén és épületében nincs helye az Európai Unió zászlajának. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
