Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3027 körényékén áll Magyarország, és bár látszólag van ném inemű visszaesés a visszaesésben, de akkor sem mondhatjuk azt, hogy megfordult volna az a katasztrofális trend, amit látunk. El kell hogy mondjuk, hogy egy olyan helyzetben állunk, ahol a kormányzat is tudja, a költségvetést megalapozó háttértanulmányok is tudják, a Magyar Nemzeti Bank tanulmányai is tudják, hogy 2050 felé európai szinten a társadalombiztosítás rendszere - legkésőbb akkor - nagyon komoly összeomlással kell hogy szembenézzen. A fogyás miatt zsugorodó költségvetési bevételek ugyanis lehetetle nné teszik majd például az időskori ellátások kitermelését. Ha ezt megfejeli egy elképesztő mértékű kivándorlás, amit Magyarország regionális szinten is egyre súlyosabban él át, akkor nyilvánvaló, hogy ez a dátum akár 51015 éves közelségbe kerülhet. Én é rtem, hogy nem önök lesznek akkor kormányon. Értem, hogy ennek a felelősségével még nem akarnak foglalkozni, hiszen majd megoldja az akkori kormányzó párt vagy pártok, de azt látni kell, hogy aki ennek felelősségét elhárítja magáról, és ilyen egészen elkép esztő indoklásokkal, mások családtagjaival, kalandvággyal, kíváncsisággal, őrületekkel próbálja magyarázni azt az elképesztő gazdasági trendet, ami előttünk kibontakozik, egy gazdasági fogyatkozó trendet, az minősített árulást követ el. Látni kell azt is, hogy az egyik legdurvább ellenzéki kiszólás, pontosabban kormánypárti kiszólás, ha jól emlékszem, Nyitrai Zsolt képviselő úr részéről az volt, hogy így működik az Európai Unió, kérem szépen. A világ legtermészetesebb dolga, hogy 300, 500 vagy 600 ezer embe r - most ne menjünk bele a számháborúba - eltávozik Magyarországról, a többségük nem tervezi a visszatérést. Látható ugyanakkor, hogy mivel NyugatEurópát is sújtják a népesedési problémák, évente átlagosan kétmilliónyi munkaerőszükséglete keletkezik Euró pa nyugati felének oly módon, hogy ha azt nem elégíti ki, akkor bizony szinte azonnali gazdasági recesszióval számolhatna. Milyen megoldást választottak? Az látszik, hogy a korábbi afrikai és egyéb ázsiai térségekből történő bevándoroltatás olyan társadalm i feszültségeket kelt, hogy fenntarthatatlan. Azt a megoldást választották, hogy KeletKözépEurópa tekintetében nemcsak egy agyelszívást foganatosítanak, hiszen nemcsak a legeslegjobban képzettek mennek el, hanem egy olyan munkaerőszivattyút, ami által e zt a kétmilliós szükségletet igenis, évről évre lehet pótolni KeletKözépEurópából, egy olyan régióból, ahol még mindig vannak 93 millióan itt, a környező országokban. Egységes fellépéssel még mindig meg lehetne akadályozni ennek a régiónak a kiszivattyúz ását, kiürítését. De önök erről nem beszélnek. Önök arról beszélnek, hogy kalandvágyból és kíváncsiságból mennek el az emberek. Egészen elképesztő megkerülése ez a problémának. Azt mondják, hogy csak becslések vannak, önök ezek alapján nem tudnak dolgozni - mondják ezt azután, hogy KSHadatokat is idéznek. A becslések tekintetében annyit hadd mondjak el, hogy kérdezzék meg az ápolókat, orvosokat vagy akár most már az informatikusokat, a henteseket vagy a kőművesek szakszervezetét, egész pontos ágazati számo kat tudnak önöknek negyedévről negyedévre változó és frissített módon mondani arról, hogy mégis mi történik. Látható, hogy ha úgy gondolják, hogy a magyar fiatalok csak kalandvágyók, tanulni mennek, a legtöbben visszatérnek, nem látják a világfolyamatokat . Románia példája szóba került. Itt elmondhatjuk, hogy igen, nagyjából 3 millió ember kiment, és ott tartanak, hogy a nyugdíjkasszát nagyon komolyan ki kell pótolni. Hazafias programokat indítanak a kintlévők hazahívására - sikertelenül, teszem hozzá. Azt is látni kell, hogy a románokból kialakult diaszpórák egész városrészeket felölelő módon léteznek román televízióval, román rádióval. Jellemzően Spanyolországban, Olaszországban van jelen ez most, de a magyar kiáramlók számának növekedésével nehogy egy has onló magyar modell alakuljon ki, hiszen az tovább gyorsítja azt az elképesztő szivattyút, amit Magyarország át kell hogy éljen. Látható, hogy itt meg kellene oldani egy hosszú távú gazdasági stratégiai kérdést, és önök nem méltók erre a vitára az eddigi fe lszólalásaik alapján. Elgondolásaik sincsenek róla, miszerint a kőműves továbbra is kimegy Olaszországba, Spanyolországba négyszeres bérért dolgozni - de ha itthon annyira emelnék fel a bérét, akkor hogy hívnák be önök a stratégiai partnereket, a multikat az
