Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. december 3. szerda (36. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - „A Magyarországról történő elvándorlás okairól és a folyamat megállításának lehetséges megoldásáról” szóló politikai vita - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
3012 Mi azokról beszélünk, akik nem önkéntesen, hanem kényszerből, sajnos gazdasági kényszerből mennek külföldre, munkavállalás szempontjából, szociális helyzet ük miatt, és az az igazság, hogy az elvándoroltak többsége ebbe a kategóriába tartozik. Csak emlékeztetném önöket a KSHnak azon felmérésére, miszerint a külföldön lévő magyarok 84 százaléka munkavállalás céljából ment külföldre, ment az adott országba. Te hát itt nem arról a problémáról van szó - és ez nem is probléma, valahol örömteli , ha valakik más országban töltenek oktatás miatt fél évet vagy egy évet, és tapasztalatokat szerezve, nyelvet tanulva hazajönnek. Hallottunk arról is - és ez is még az alap tézishez tartozik, amit önök cáfolnak, hogy létezik és súlyos ez a probléma , hogy nem lehet pontosan megmondani, hogy mennyien is mentek el, bár ebben is azért ellentmondásokat hallhattunk. Valaki itt konkrét KSHadatokra hivatkozott, utána a következő k ormánypárti képviselő pedig azzal kezdte a felszólalását, hogy nem is probléma, mert nem tudjuk a pontos számot. Ettől függetlenül ez egy súlyos probléma, és attól, hogy nem tudunk pontos számot, merthogy ez egy olyan jelenség, amit nem lehet pontos számok kal leírni, ez még egy nagyon súlyos helyzet. Azzal is védekeztek, hogy más országokban akár még nagyobb, mint nálunk az elvándorlási hajlam, más országokban ez nagyobb. Az az igazság, megmondom őszintén, hogy mindaddig ez a statisztika - ha ez valóban így van - engem nem érdekel, amíg Magyarországon van olyan fiatal, aki az önök és az előző kormányok működése, tevékenysége miatt ment külföldre. Attól, hogy más országokban is létezik ez a jelenség, még nem tekinthetjük úgy, hogy akkor nem kell nekünk ezzel foglalkozni. Igenis, nálunk is vannak olyan fiatalok, akik az önök konkrét tevékenysége, elmúlt négy és fél éves tevékenysége és a 2010 előtti kormány tevékenysége miatt kényszerült külföldre. Ilyen értelemben az nem lehet ellenérv, hogy más országokban is létezik ez a jelenség, nekünk meg kell ezt oldani ettől függetlenül. Az első alaptézis, amit tehát szeretnék, hogy önök is elismerjenek, hogy igenis létezik a probléma és súlyos a probléma. (11.40) A második az önkritika gyakorlása. Igenis voltak olyan lé pések az önök kormányzása alatt is - és mondom még egyszer, 2010 előtti kormányzásra is igaz ez , ami arra késztetett fiatalokat, hogy inkább abban gondolkodjanak, vagy akár tevőlegesen is tegyenek annak érdekében, hogy más országokba menjenek. Önök se go ndolhatják komolyan, hogy például az oktatásban lezajlott folyamatok nem ösztönöztek fiatalokat arra, hogy más országokba menjenek tanulni. Nekem van konkrétan olyan ismerősöm, aki annak hatására adta be egy külföldi egyetemre a jelentkezését, amikor önök be akarták vezetni 2011 telén a tandíjat, majd társadalmi nyomás hatására visszavonulót fújtak. De ő azt mondta, hogy ha ez így működik, hogy ő több éve tervez valamit, több éve elhatározott célja, hogy bizonyos szakra megy, majd pedig a felvételi jelentke zési határidő előtt két hónappal találják ki, hogy neki majd fizetni kell öt éven keresztül, akkor ő - ha ilyet megengedhet magának a kormány, és ilyet egyáltalán fel mer vetni - nem bízik ebben a kormányban, akkor inkább külföldre adja be a jelentkezését. Ez egy konkrét példa, és sajnos nem egy személyről van szó, csak abban az évben 50 ezer fővel esett vissza a jelentkezések száma a felsőoktatási intézményekben, 142 ezerről kilencvenegynéhány ezerre. Nem mondom, hogy mindenki emiatt és mindenki közülük k ülföldre ment, de igenis sokan az önök meggondolatlan lépései miatt gondolták úgy akkor is, hogy akkor inkább külföldre adják be a jelentkezésüket. De általánosságban is elmondható, hogy az a jogi környezet, az a törvényhozásbeli mechanizmus, amit önök műk ödtetnek, hogy egyik napról a másikra hoznak döntéseket, vagy tesznek olyan lépéseket, amely megszüntet munkahelyeket, vetnek ki új adókat, ez mind egy olyan bizonytalanságot áraszt, amely a fiatalokat és a kevésbé fiatalokat is a létbizonytalanság helyzet ébe sodorja, és eléri azt, hogy inkább egy kiszámíthatóbb külföldi munkavállalásban kezdjenek el gondolkodni.
